Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Ezermester A több mesterséget folytató, illetőleg a többféle munkához értő emberre mondják. Mesterére talált Ha az a személy, akit a környezete kiemelkedő személyiségnek tekint, aki a munkáját kimagaslóan végzi, minden téren tekintélynek számít, hozzá hasonló emberrel kerül kapcsolatba, illetőleg munkakörbe, akkor mondják, hogy emberére akadt, azaz olyan személy került a környezetébe, aki vele vetekszik, aki azonos vagy magasabb szintet képvisel. Aki nem mestere, hóhéra az annak Akadnak könnyelmű emberek, akik olyan munkába is belekezdenek, amihez nem értenek, ki akarnak tűnni, kockáztatnak, hátha sikerül elvégezni a képességüknek nem megfelelő feladatot. Ez azonban rendszerint nem sikerül, rosszul, hitvány módon - vagy egyáltalában nem - készül el a vállalt munka. Ilyenkor mondják rosszallólag, hogy minek fog az ember olyan munkához, amihez nem ért: Aki nem mestere, hóhéra az annak, ami voltaképpen azt jelenti, hogy a dolgot elrontotta, tönkretette. Nagy mester a nyomorúság A szegényebbek körében - elsősorban falun hangzott el olyan esetekben, amikor olyan munkát is végeztek, amire a szegénység, a megélhetés kényszere vitte rá. Pl. mesterember paraszti munkára, pásztor ipari munkára kényszerült stb. Ki-ki a maga mesterségét folytassa Tanácsként mondták a fiataloknak. Tanult mesterségüket, szakmájukat végezzék, ne kezdjenek olyan dologba, amihez nem értenek. Akinek nem mestersége, az annak hóhéra Lásd: Aki nem mestere, hóhéra az annak. Nem ettem meszet! Azaz, nem vagyok olyan buta, bolond, hogy olyasmit tegyek, amiről egészen bizonyosan tudom, hogy számomra előnytelen, anyagi és erkölcsi hátrányom származik belőle. Talán meszet ettél? így ripakodunk rá arra - általában családtagunkra-, aki meggondolatlanul, könnyelműen olyasmit akar csinálni, ami jelentős anyagi vagy erkölcsi hátránnyal járna. Ezzel a mondással azt fejezzük ki, hogy ne meggondolatlanul cselekedjen, mielőtt tenne valamit, jól gondolja meg, használja az eszét, értelmét. Messziről jött embernek szabad hazudni Bocsánatos bűnnek lehet tekinteni, ha messze földről, idegenből érkezett ember a társaságnak olyasmiket is mond, amiket ő talál ki, de teljesen hihetőleg adja elő, teszi ezt mindazért, hogy az érdeklődésünket felkeltse, és figyelmünket magára irányítsa. A hallgatóság rendszerint szívesen hallgat olyan történeteket, amelyekben a hihető és a hihetetlen kapcsolódik egymással. Nem mind méz, ami édes Nem tévesszen meg bennünket a látszat, a hízelgő magatartás, a kedvezőnek tűnő helyzet, ajánlat, mert lehet, hogy az csak szemfényvesztés, a valóság egészen más, figyeljünk tehát oda, mielőtt döntünk, mielőtt elhatározásra jutunk. Mézből is megárt a sok Legyünk mindenben mértékletesek. Ne hajhászszuk az élvezeteket sem ételben, sem italban, sem szórakozásban. A dolgok eltúlzása előbb-utóbb hátrányunkra válik. Elhúzták az orra előtt a mézesmadzagot Arról mondják, akit többnyire ravaszul, jelentős ígérgetéssel, számára előny biztosításával rávesznek olyan cselekvésre, amilyenre egyébként aligha lenne hajlandó. A mondással azt fejezik ki, kételkednek abban, hogy az ígéretnek van hitele, inkább csak rászedésről van szó, mert az ígéret teljesítésére nem kerül sor, az pusztán csak „beetetés": mézes madzag.