Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Se lát, se hall - Se hall, se lát Úgy végzi a munkáját, hogy mások, jelenlétéről nem vesz tudomást, csak arra koncentrál, amit csinál: Péter se lát, se hall, úgy dolgozik. Ez pozitív tartal­mú, de elhangozhat rosszallólag is. Pl.: a gyermek játszik vagy mással van elfoglalva, a szülő szólítja, a gyermek nem reagál, akkor mondja az anya az apá­nak: Ugyan szólj már te Pistának, mert én hiába hívom, se nem lát, se nem hall. Láttam, amit láttam Sokat sejtetően hangzik el. Az illető olyasmit tud, amiről nekünk nincs tudomásunk. Vagy éppenséggel a mondással azt akarja tudomásunkra hozni, hogy olyasmit tettünk, ami illetlen, etikailag vagy máskép­pen nem megengedett cselekvés volt, emiatt tartha­tunk tőle, de ő hallgat, s így lekötelezettjei vagyunk. Látástól vakulásig Elsősorban olyan parasztemberekkel kapcsolatban hangzik el, akik korán kezdik a munkát, éppen csak pirkad, már a mezőn vannak, egész nap szinte meg­állás nélkül dolgoznak, s csak késő este, napnyugta­kor térnek haza (vö. Ejt napot eggyé tesz)­A látszat csal Nem szabad a külsőségekre hagyatkozni. Nem biztos, hogy amit látszatra megfelelőnek, jónak tar­tunk, az valóban az is. Többnyire személyekkel kap­csolatban hangzik el. Akiről úgy véltük, hogy jó em­ber, közelebbről megismerve kiderül, tévedtünk, felületes volt az ismeretünk, csak a látszatra alapult. Minden lében kanál Arról a személyről mondják, aki tudálékos, min­denhez hozzászól, úgy véli, hogy mindenhez ért, bele­kotyog olyanba is, ami nem őrá tartozik. Gyermekről is elhangozhat, de inkább csak tréfásan, ami arra vo­natkozik, hogy a gyerek érdeklődő, mindenre odafi­gyel, szeret mindenben részt venni, vagyis életrevaló. Hosszú 1ère ereszt Gyakran rászólunk az olyan emberre, aki a mon­danivalóját nagy bevezetéssel, részletesen, gyakran a témához nem tartozó körítéssel, szerteágazó esemé­nyek, történések beleszövésével adja elő. Ilyenkor mondjuk: Ne engedd már ilyen hosszú lére... Egymás közt pedig így: Alig győzöm kivárni, mit akar mon­dani Juliska néni, olyan hosszú lére ereszti. • • Megissza a levét Arról mondják, aki hebehurgya módon, meggon­dolatlanul, könnyelműen folytat olyan tevékenységet, aminek a kimeneteléről az emberek méltatlankodva nyilatkoznak. Pl.: nagy pénzt fektet valamilyen vál­lalkozásba, amelyről úgy vélik, hogy bukáshoz vezet. Ez azonban nem biztos, de a kételkedők ezzel a mon­dással fejezik ki saját véleményüket a dologgal kap­csolatban. A mondás nem csak anyagi természetű esetekre vonatkozik. Akkor is elhangozhat, ha valaki például olyan ügyet képvisel, pereskedik stb., amely­ről feltételezhető, hogy az illető húzza a rövidebbet. Nem leányálom Ezzel fejezzük ki a nemtetszésünket nehéz, nem nekünk való dologgal kapcsolatban. Az ilyen felada­tot, munkát többnyire kényszerből végezzük és má­sok részvételét vagy éppenséggel elismerését ezzel a mondással igyekszünk megnyerni. Mi is mondhatjuk ezt annak (vagy arról), aki hasonló helyzetben van, akinek a körülményei nem irigylésre méltóak. így vonatkozhat például rossz házasságban élő szemé­lyekre is: Juliska néni élete se leóinyálom Gyuri bácsi mellett. Este legény, nappal lepény Csúfolódva, gonoszkodva mondják annak az embernek, aki előző este, éjszaka mulatozásban, táncolásban, ivásban vett részt és másnap nincs kedve dolgozni, kókadozik stb. Gyerekkel kapcso­latban is elhangzik. Előfordul, hogy a szülők ellené­re a gyerek késő estig, éjszakáig fennmarad, játszik, tévézik stb., és másnap ezzel gúnyolják, ha fáradt­ságra hivatkozik. Ki a legény a csárdában?! A hőzöngő, nagyképű, erejét, bátorságát fitogtató emberről mondják. Az ilyen személy mulatozás al­kalmával - főleg kocsmában - kötekedik, hangosko-

Next

/
Thumbnails
Contents