Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

Ujváry Zoltán 1932. január 25-én született Hétben, a történeti Gömör vármegye Trianon után az anyaországban maradt 21 településének egyik apró falujában. 1951-ben érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója lett. Egész életében egyetlen munkahelye volt: a debreceni egyetem Néprajzi Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus lett, később docens, 1979-től egyetemi tanár. Húsz éven át volt tanszékvezető. A kárpátmedencei folklórkutatás egyik legkiemelkedőbb egyénisége. A Debrecenben végzett néprajzos tanítványok sora, a tudományos és közélet legkülönbözőbb területein végzett szerteágazó tevékenység, a tudományszervfezésben kétszázat jóval meghaladó kötet szerkesztése, könyvei, tanulmányai tanúskodnak a tudós fáradhatatlan munkájáról. Munkamódszerét az alapos és részletező gyűjtés, a sok terepmunka adatain nyugvó tudományos elemzés, a hazai és nemzetközi irodalom eredményeinek ismerete, s a mindezekből levonható teoretikus összefüggések kölcsönös egymásra hatása jellemzi. Erre a szemléletre neveli tanítványait is. Kutatásainak homlokterében a magyarság és szomszédainak dramatikus szokáshagyománya, a játék és a maszk szerteágazó problematikája és a népköltészet áll, de mindezeknek jószerével megszámlálhatatlanul sok leágazását és összefüggését kutatta. Munkáiban soha nem téveszti szem elől a magyarság műveltségét, ugyanakkor azt mindig tükrözteti a velünk együtt élő népek tradíciójában is. Eleven a kapcsolata a szülőfölddel, Gömörrel, s az elmúlt három évtizedben érett könyvekké, tanulmányokká az a hatalmas gyűjtőmunka, amit fél évszázad alatt elvégzett. Jelen kötet, ami gömöri kutatási eredményeinek válogatását adja közre, tisztelgés a 70 esztendős tudós rendkívül termékeny, eredményes életpályája előtt. V. Gy.