Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

akkor mondjuk ezt -, amiben benne rejlik, hogy ez így szokás, így illik. Más összefüggésben is elhang­zik. Ha sérelem ért, és azt szándékunkban áll megto­rolni, ezzel a mondással fenyegetjük meg az illetőt (vö. Ami késik, nem múlik; Jössz te még az én utcámba). Fizet, mint a köles Akkor hangzik el, ha egy sikeres vállalkozásról esik szó. Mondhatják akkor is, ha bőséges a termés és jó áron kel el a piacon (vö. O. Nagy: 301.). Könnyen jött, könnyen ment Ha valakit váratlan szerencse ér, munka nélkül vagyonhoz, sok pénzhez jut és azt elherdálja, elkó­tyavetyéli, elmulatja -, az emberek sajnálkozás és részvét nélkül legyintve mondják: Könnyen jött, könnyen ment. A könyökén jön ki Bosszankodunk, ha ugyanazt a dolgot, esetet, történetet, problémát újra és újra halljuk, ha az illető állandóan a maga ügyével traktál. Ezzel a mondással panaszkodunk másoknak, vagy az illetőnek és mondjuk: Hagyd már abba, annyit hallottam, hogy a könyökömön jön ki. Úgy hazudik, mintha könyvből olvasná A notórius hazudozóról mondják, arról a személy­ről, aki folyékonyan beszél valótlan dolgokról, ese­ményekről, melyeket hitelesnek igyekszik beállítani. Se köpni, se nyelni nem tudott Ha valakinek a fejére olvassuk a hibáit; a rosszul végzett munkájáért megdorgáljuk, és ha ez az illetőt váratlanul éri, különösen mások jelenlétében, akkor annyira meglepődik, megdöbben, elszégyelli magát, hogy nem mer, nem tud megszólalni. Nem ér egy köpést A hitvány, jelentéktelen, értéktelen dologra mond­juk. Gyakran személlyel kapcsolatban is elhangozhat. Akit nem becsülünk, aki munkakerülő, iszákos, lump, családját elhanyagoló ember, arról vélekedünk így, sőt megszégyenítésként a szemébe mondjuk: Annyit se érsz, mint egy köpés. Köpönyegforgató Az ilyen ember elvtelen, becstelen, mindent a sa­ját érdeke szerint tesz úgy, hogy másokat sem kímél; ha a dolog úgy kívánja, embertársait elárulja, alázatos mindenkihez, azok előtt hajbókol, kedvük szerint szól, de ellenkezőleg cselekszik. Annyija sincs, mint a körmöm feketéje Sajnálkozóan mondjuk az olyan emberről, aki rendkívül szegény, gyakorlatilag semmije sincs. Mondhatják a háziasszonyok, amikor valamilyen ­rendszerint étkezéshez való - hiányról szólnak, pl. az asszony mondja a férjének: Menj a boltba, vegyél zsírt, mert annyi sincs itthon, mint a körmöm feketéje. Annyit se ér, mint a körmöm feketéje Lásd: Nem ér egy köpést. Körmére ég a dolog Arról mondjuk, aki nem tudja időben elvégezni a munkáját és az utolsó pillanatokban kapkodva, sietve végzi a dolgát (vö. O. Nagy: 303.). Körmére koppint Ha azt halljuk, hogy valaki rólunk rosszul nyilat­kozik, pletykál, akkor így szólunk bosszúsan: Majd a körmére koppintok én! - azaz megszidom. Gyermek­neveléssel kapcsolatban is elhangozhat. Az anya panaszkodik az apának, hogy a gyermek nem tanul, rosszalkodik: Koppints a körmére -, azaz szólj neki, tőled fél, rád hallgatni fog. Körme szakadtáig dolgozik Reggeltől estig, látástól vakulásig dolgozik. Az ilyen ember nem kíméli magát, mindene a munka. Arról, aki a családja megélhetésééit dolgozik ilyen keményen, elismerően szólnak az emberek, de a gaz­dag emberről, aki csak azért hajtja magát, hogy még több legyen, ez a mondás elítélően hangzik. Lekapják a tíz körméről Arról mondják, akit keményen megbírálnak, megdorgálnak - olykor jól megvernek - olyan ma-

Next

/
Thumbnails
Contents