Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

nem kérünk ellenszolgáltatást, de ingyen nem akarják tőlünk elfogadni. Mi szabadkozunk, s akkor mondják nekünk megnyugtatásul, amelyben az rejlik, ne sza­badkozzunk, hiszen ingyen senki sem dolgozik. Kopasznak is hajmeresztő Ha társaságban valaki megdöbbentő, félelmetes, szörnyűséges eseményt mond el, ezzel a mondással reagálhatunk a történetre. Ásítozik, mint a kopó Régen a kutyát kopónak is nevezték. Ez a mondás azzal a személlyel kapcsolatban hangzik el, aki ven­dégségben, társaságban, bármilyen összejövetelen unja magát, nagyokat ásít, mint nyári melegben a kutya. Legyen neki koporsószegre! Legyen az övé koporsószegre! Dühösen fakadunk így ki, ha úgy érezzük, sérelem ért, jogtalanul megbüntettek, a kocsmáros többet szá­molt, vagy egyéb dologban megcsaltak, megrövidítet­tek. Ilyen tárgyú veszekedés, civódás kapcsán elhan­gozhat: Legyen neked {legyen a tiéd) koporsószegre. Olyan, mint a kóró A nagyon sovány emberről - többnyire nőről ­mondják. A falusi közösségekben a vékony nő nem volt ideál. A sovány, gebe nőről úgy vélték, hogy nem bírja a nehéz mezőgazdasági munkát. A legényt így riasztották attól a leánytól, aki vékony, cingár testalkatú volt, pl.: Te Pali, csak nem akarod felesé­gül venni Nagy Julist, olyan az, mint a kóró (vö. Olyan, mint egy gereblye; Olyan, mint egy gebe; Olyan, mint a giliszta; Olyan, mint a cérnaszál; Olyan, mint a seprűnyél; Olyan, mint a piszkafa; Sovány, mint a böjti szél; Olyan, mint az ujja). Fekete, mint a korom Lásd: Olyan, mint a kulimász. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók Az olyan emberrel kapcsolatban hangzik el, akiről mindenkinek jó a véleménye, becsületesen él, dolgo­zik, de rossz társaságba kerülve fokozatosan hanya­golja a munkáját, hasonló életmódot kezd folytatni a többiekkel, azaz iszik, lumpol, nem törődik a család­jával, és végül teljesen elzüllik. Addig jár a korsó a kútra, míg a nyaka törik (eltörik, elmerül) Sokáig nem lehet dolgokat, ügyeket, eseteket ti­tokban tartani, mert az előbb-utóbb kiderül, különö­sen akkor nagyobb ennek az esélye, ha az gyakran, ismételten előfordul. A szerelmi találkozásaikat ti­tokban tartani akaróknak figyelmeztetésként mondják a barátok. Gyakran néz a korsó fenekére A részeges, italozó emberről mondják elítélően. Okos, mint a tavalyi kos Azaz nagyon buta, olyan buta, mint az állat. Rendkívül sértő mondás. Nagyon lenézően beszélnek az ilyen emberről. Vitatkozás, civakodás hevében is elhangozhat, és a sértésből olykor verekedés szár­mazhat (vö. O. Nagy: 112., 291.). Kosarat ad Leginkább a házassági szokáskörben fordul elő. Ha a leány, aki visszautasítja a legény házassági ajánlatát, akkor mondják: kosarat ad, kikosarazza a legényt, aki így kosarat kap. Más összefüggésben is elhangozhat. Ha étellel, itallal kínálunk valakit és az szabadkozik, nem akarja elfogadni, így kérleljük: Ugyan Pali, vegyen már egy kalácsot (fogadja el ezt a pohár italt), ne adjon kosarat (vö. O. Nagy: 293.). Kosarat kap Lásd: Kosarat ad. Nem kóser Arról az emberről mondjuk, akit nem tartunk megbízhatónak, becsületesnek, aki csak a maga hasz­nát nézi, akivel nem tanácsos üzletet kötni, mert be­csap, azaz mindig a maga malmára hajtja a vizet.

Next

/
Thumbnails
Contents