Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Szépre száll a füst Szabadtűzön való főzéskor, szalonnasütéskor tréfásan mondjuk annak, aki felé száll a füst. Előfordul, hogy a jelenlévők közül valaki, vagy maga az érintett így folytatja: ...bolond, aki állja. Annyi, mint réten a fűszál A bőséges, a sok szemléltetésére, hangsúlyozására szokás mondani, pl.: Varga Józsinak annyi a pénze, mint réten a fűszál; Ezen a fán annyi a szilva, mint réten a fűszál. Fütyülök rá Nem érdekel. Tehet vagy mondhat akármit, nem törődöm vele. Ezekben az esetekben velünk kapcsolatos dolgokról van szó, pletykát, rosszindulatú megjegyzést hallunk magunkról, amelyek érzékenyen érintenek, s ilyenkor mondjuk bosszúsan. A csalódott legény vagy leány is így nyilatkozik volt kedveséről, ami azonban gyakran a valódi érzelem, fájdalom leplezését is szolgálja. Könnyen fütyül Arról az emberről mondják, akiről úgy vélekednek, hogy nincsen semmi gondja, anyagilag jól áll, tehet amit akar, utazhat, mulatozhat, nagy vendégséget csaphat, mert van bőven pénze. Arról is mondják, aki mindent el tud intézni, intéztetni, mert jók a kapcsolatai, az összeköttetései. Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát! Tréfásan kiált fel így az, akit valamilyen nagyobb bosszúság ér. Leginkább gyerekre szólnak így rá, ha látják, hogy az rosszalkodik, olyasmivel játszik, ami nem való a kezébe, vagy kisebb csínyt követ el, s ezzel ráijesztenek: Mit tettél már megint, azt a fűzfán fütyülő rézangyalát'. Fűzfa hegedűhöz nádvonó illik Minden ember keresse meg a magához illő párt. Régen gyakorta mondogatták, ha szegény legény gazdag lányt környékezett, annak udvarolt, illetőleg feleségül kapta. A szegény legényhez szegény leány illik (vö. Cseréptálhoz fakanál). Hajlik, mint a fűzfavessző A gyenge akaratú emberről mondják, akit könnyű meggyőzni, álláspontjától eltéríteni, aki mindig annak a véleményéhez igazodik és annak ad igazat, akivel beszél. Többnyire azonban a könnyüvérű, a szerelemre könnyen ráálló nővel kapcsolatban hangzik el. <7 Olyan, mint a töltött galamb Az alacsony termetű kövérkés - de nem elhízott leányra, asszonyra mondják. A szólás inkább kedveskedő, mint bántó. Az ilyen személy rendszerint szép, arányosan kövérkés, s „szemre jól mutat". Szereti, mint galamb a búzát A szerelmesekkel - főleg leánnyal, legénnyel kapcsolatos beszélgetésben hangzik el, elsősorban akkor, ha valamelyik fél vonzalmát mások (gyakran szülők, rokonok) előtt nyomatékosítani, hangsúlyozni szándékoznak, s így a kapcsolatról, a párválasztásról jó véleményt nyilvánítanak. Házastársról (szinte kizárólag férfiról) is mondják: Ez a Józsi úgy szereti a feleségét, mint galamb a tiszta búzát (vö. Úgy élnek, mint a galambok). Toporog, mint a tojó galamb Rendszerint a felnőttek körül tébláboló, álldogáló, bámuló, mondani vagy tenni akaró, vagy a feladatához még hozzá nem kezdő gyerekről, vagy gyereknek mondják: Mit toporogsz itt, mint a tojó galamb? Ebben benne rejlik, hogy ne lábatlankodjon ott, mondja meg, hogy mit akar, vagy éppenséggel kezdjen a dolgához (vö. Kóvályog, mint gólyafos a levegőben).