Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

s ha úgy tetszett ríeki, vendégül látott mindenkit, zenés felvonulást csinált stb. Akinek pénze volt, az ellen senki sem szólt. Licitáláskor is elhangzott, ha egy jómódú ember a legmagasabb árat is megadta. Egy a fizetség Ha szomszéd, barát, ismerős érkezik a beszélgetők közé, bekapcsolódik a társalgásba, de csak álldogál, így szólnak hozzá: Üljön le, szomszéd, egy a fizetség -, azaz ha így is, úgy is mindegy, akkor miért ne ülne le inkább, mégiscsak kényelmesebb. Beletörik a foga Arról az emberről mondják, aki olyan munkába, feladatba, vállalkozásba kezdett, amiről az a vélemény, hogy az illető nem tudja megvalósítani, ellenállásba, nehézségekbe ütközik, s akármint is próbálkozik, nem sikerül az elképzelése, meghaladja anyagi lehetőségeit, tudását, képességét vagy erkölcsi erejét (vö. Nagy fába vágta a fejszét). Fáj rá a foga Gyermekkel kapcsolatban hangzik el, ha az vágyakozik valami után, játékot, ruhát, egyebet szeretne megkapni, s ezért unszolja a szüleit. így szól pl. az anya a férjéhez: Vegyük meg Ferkónak a biciklit, régóta fáj rá a foga. A felnőttek beszédében is előfordul saját kívánságuk kinyilvánítására: Régóta fáj a fogam egy olyan káposztagyalura, mint amilyen Tóth Lacinak van (vö. O. Nagy: 173.). Foga van az időnek A szokottnál hidegebb, fagyos, szeles időre vonatkozik. Találkozáskor utcán, házba való belépéskor, köszönés utáni első mondatként hangzik el, mintegy a beszélgetés elindításaként. Feni a fogát Az olyan emberről mondják, akiről hallották vagy konkrét eset kapcsán tudják, hogy valakivel szemben bosszút tervel, az alkalomra vár, hogy ellássa a baját, a rajta esett sérelmet megtorolja: Feni a fogát, de még nem jött el a leszámolás ideje (vö. O. Nagy: 173.). Fél fogamra is kevés Etellel kapcsolatban hangzik el olyankor, ha annak mennyiségével nincsenek megelégedve. Az ember az eléje tett ételre (olykor italra) mondja: Ennyi-e az egész? Hozzá se nyúlok, a fél fogamra is kevés. Az étkezés befejezése után is mondhatja az éhesen maradt ember: No, ez a fél fogamra is kevés volt. Fogához veri a garast A takarékoskodást túlzásba vivő emberről szokás mondani, aki rendkívül szerényen, szinte zsugori módon él, családjára és önmagára is csak a legszükségesebbet költi, szinte a nélkülözésig fukar csakhogy a vagyonát gyarapítsa, a pénzét élére rakhassa. Ritkábban jó értelemben hivatkoznak az ilyen emberre, főleg akkor, ha a családon belül a pocsékoló, meggondolatlanul költekezőt korholják: Vegyél példát Béres Laciról, ő a fogához veri a garast (vö. O. Nagy: 171.). Fogam alá való Általában étellel kapcsolatban hangzik el, elvétve más kívánságnak, tetszésünknek megfelelő dologról. Az előbbit vendégségben, munkavégzés során kapott ételre vonatkoztatva: Julis néni fogam alá való ebédet adott. Tetszésnyilvánítással kapcsolatban, pl.: Ez a Julis éppen a fogam alá való. Fogam van rád Dühös megnyilvánulás. Annak mondják, akire megharagudtak, s ezt ezzel tudomására hozzák, valamint kifejezésre juttatják, hogy gondjuk lesz rá, nem marad el a büntetés, a „visszafizetés", a „megbosszulás". Fogat fogért Bosszúállás, megtorlás hangoztatásakor mondják. Akit súlyos sérelem ért, megverték vagy családjának, rokonságának valamelyik tagját bántalmazták és nem tudott kellően védekezni, alulmaradt, később másoknak mondja, fenyegetőzik, hogy nem marad el a megtorlás, csak alkalomra vár és az illető is megkapja a magáét: Fogat fogért (vö. Kölcsön kenyér visszajár; Jön még a kutyára dér; Nem viszi el szárazon; Szeget szeggel; Szemet szemért, fogat fogért).