Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

szélgetés közben hangzik el annak a bizonyítására, hogy a viszony, a helyzet nagyon elmérgesedett, s a megváltoztatására valamit tenni kellene. Későn ébredtem fel Bosszankodva szokás mondani olyan esetben, amikor egy dologgal, cselekvéssel kapcsolatban nem idejében intézkedtünk, s amikor eszünkbe jutott, már késő volt, elmulasztottuk az alkalmat, nem sikerült a dolgot elintézni. Pl. olcsó vagy ritkán kapható áru érkezett a boltba, de mire odamentünk, már mind elfogyott; vetőmagot lehetett igényelni, de mire rágondoltuk magunkat, már lekéstünk róla; harmados földet vállalhattunk volna, de későn jelentkeztünk stb. (vö. Korábban kelj fel). Korábban kelj fel! Annak szokás mondani többnyire megrovóan, aki fontos dolognak az elintézését, elvégzését elmulasztotta és abból kára, hátránya származott. A szülő olykor szidásként, olykor biztatásként mondja a gyermeknek attól függően, hogy az elmulasztott dolog miatt megrója, vagy azért, hogy legközelebb figyelmesebb, gondosabb, körültekintőbb legyen (vö. Későn ébredtem fel). A fene se tudja Válaszként mondja az ember némileg bosszankodva, ha kényes, számára nem kellemes kérdést tettek fel neki, amire nem szívesen válaszol, illetőleg akkor, ha unja a kérdezősködést, a faggatást, a kényes ügyről való beszélgetést, vagy ha a dologról valóban nem tud semmit. Egye meg a fene! Bosszankodva, lemondóan szokás mondani egyegy nem kedvezően végződő dologgal, kellemetlen esettel, hírrel kapcsolatban. Ezek az ügyek csak kisebb jelentőségűek, nem járnak nagyobb kárral, hátránnyal. A mondásban az is benne van, hogy az eset tovább különösebben nem érdekel. Személyre vonatkoztatva is elhangzik, ha az illetőre dühösek vagyunk, s jelenlétében is mondjuk: Egyen meg a fene! Eszi a fene Vágyakozik valamiért vagy valakiért. Az előbbi inkább a gyerekek kívánságával kapcsolatos. A régóta óhajtott játék, tárgy, eszköz stb. után való epedéskor a szülők mondják egymásnak: Meg kéne venni a biciklit Ferkónak, a feni eszi érte. A személy utáni vágyakozás - többnyire egyoldalú - szerelemre vonatkozik, s pletykázás közben - olykor gúnyosan hangzik el: Kovács Julist eszi a fene Varga Janiért. Ha a fene fenét eszik, akkor is (akkor se) Határozott szándék, akarat kinyilvánítása valamilyen dolog, ügy, tervezett feladat elvégzésével, elintézésével kapcsolatban, illetőleg tiltakozás olyan dolog kapcsán, amit nem engedélyezünk, amihez nem járulunk hozzá, amit mindenképpen meg akarunk akadályozni. Az elsőre vonatkozóan pl. Ha a fene fenét eszik, akkor is veszek egy autót; ...elvégzem a gépkezelői tanfolyamot; ...befejezem ma a lucerna kaszálását; Tiltakozás: Ha a fene fenét eszik, akkor se engedem, hogy Rozi elmenjen a bálba; ...hogy a lányom a templomban esküdjön; ...hogy a fiam a Bodnár lányt vegye feleségül. Kell a fenének Ajánlattevésre, kínálásra való határozott, durva visszautasítás. Pl. felkínáljuk ismerősnek, barátnak, hogy jöjjön, szedje le a fáról a szilvát vagy más termést a kertből, mezőről, bőven van, ingyen vagy felébe adjuk. A kell a fenének egyértelműen nemleges választ jelent. Előfordul, hogy a látogató szól ilyen sértően, ha étellel vagy itallal megkínálják. Abban az esetben ez nem bántó, ha az asszonyt akarata ellenére pálinkával kínálják. Előfordulhat különböző beszédtémában, pl. egy leányt ajánlgatnak a legénynek, aki sommásan így válaszol: Kell a fenének. Menj a fenébe! Vigyen el a fene! Elhangozhat komolyan és tréfásan. Az első esetekben dühösen szólunk rá arra, akinek a jelenléte nem kívánatos, többnyire gyerekre, aki lábatlankodik, zavarja a munkát. Előfordul, hogy hívatlanul érkezik valaki, aki a társaságban nem kívánatos, zavart kelt, olykor vitát, veszekedést idéz elő, s ilyenkor szólnak rá: Minek jöttél ide, vigyen el a fene! Tréfásan mondják, ha a beszélgető partnerek évődnek egymással, aminek túlzott jelentősége nincs, s ez csak fordulatként hangzik el, pl. Ugyan már, menj a fenébe, hogy mondhatsz ilyet!