Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Nem olyan fából faragták Más fából faragták Beszélgetés közben az átlagostól eltérő jellemű, akaraterejű, munkabírású ember jellemzéséül mondják. Ilyen esetekben arról van szó, hogy az illető belenyugszik-e egy számára kedvezőtlen dologba, döntésbe, intézkedésbe, illetőleg van-e bátorsága, készsége új feladat kezdéséhez. Pl. hozzájárul-e ahhoz, hogy tagosítsák a földjét, kisajátítsák a kertjét, a fia elvegyen egy szegény vagy más okból nem hozzá való lányt; illetőleg belekezd-e egy új vállalkozásba, elvállal-e egy tisztséget stb. Az erre adott mondás azt jelenti, hogy az illető ellenáll, bátran szembeszáll, illetőleg van akaratereje nagyobb feladat elvégzésére, alkalmas arra, nem olyan, mint az átlagember: Más fából faragták (vö. Kemény fából faragták). Azt sem tudja, mi fán terem Fogalma sincs róla. Teljesen ismeretlen dologgal, tárggyal kapcsolatban hangzik el. Arra mondják, aki nem ért valamilyen dologhoz, ügyhöz, és arról, akitől ilyesmi felől érdeklődnek. Gyakran a megkérdezett válaszol így: Most hallok róla először, azt se tudtam eddig, mi fán terem (vö. O. Nagy: 144.). Fát vágnak a hátán Béketűrő, csendes, nyugodt ember, aki harag, szitok, veszekedés, ellenállás nélkül elviseli a kisebb kellemetlenkedést, bosszantást, sérelmet. Különösen a mindent eltűrő, asszonyuralom alatt élő férjekről szokás mondani. Ilyen esetben szánakozás és némi elmarasztalás is kifejezésre jut: Azért engedi, hogy fát vágjanak a hátán! Maga alatt vágja a fát Többnyire nem tudatosan, olykor azonban szántszándékkal olyasmit cselekvő, vagy olyasmiről beszélő ember, amivel önmaga ellen van; anyagilag vagy erkölcsileg károsodik. Pl. szándékában áll eladni a lovát, de - meggondolatlanul - elbeszéli, hogyan akadt el vele vagy, hogy az állat rugós, harapós, vagy éppenséggel kehes stb. Előfordul, hogy szándékosan mások bosszantására és kárára, vagy esetleg az igazság feltárásának érdekében beszél, amivel önmagának is hátrányt, kellemetlenséget szerez. Ez utóbbi esetben pl. részese volt egy botránynak, verekedésnek vagy valamilyen kár okozásának stb. Ilyenkor mondja: Tudom, hogy magam alatt vágom a fát, de elmondom, hogy... Rossz fát tett a tűzre Gyermekkel kapcsolatban szokás mondani, ha az rosszalkodott, valamilyen kisebb kárt okozott, a szülő intése, kérése ellen cselekedett, s emiatt megbüntetik, az okot kérdezve gyakran csak ennyi a válasz (vö. O. Nagy: 147., 190.). Nem látja a fától az erdőt Arra mondják, aki egy nagyobb dolgot, ügyet csak részleteiben lát, nem tudja áttekinteni, felfogni az egészet, pedig előtte van, teljesen világos lenne, aprólékosan meg is magyarázzák; mégis gyakran tévesen, helytelenül cselekszik, s nem kellő eredménnyel végzi el feladatát. Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal A gyermek nevelésével kapcsolatban szokás mondani. A felnőttek körében hangzik el, amikor a gyermek jövőjéről, foglalkozásának tervezéséről, jellembeli tulajdonságairól beszélgetnek. Csak addig lehet könnyen meggyőzni, elgondolásainknak megfelelően alakítani, amíg fiatal, amíg tőlünk függ, mert később érettebb fejjel, önálló életet kezdve saját feje után megy, s hasztalan a változtatásra irányuló minden törekvésünk. Egy fa nem erdő Vannak olyan dolgok, amelyeknek a végzésére, elintézésére egymagunkban nem vagyunk elegendők, vagy hiába szólunk a köz érdekében, ha mások nem támogatnak. Csak közös, együttes akarattal lehet nagyobb eredményt elérni (vö. Egy fecske nem csinál nyarat). Ne nyesegesd a fát, melynek árnyékában nyugszol Olyannak mondták, aki idős szüleivel szemben méltatlanul viselkedett, szóval vagy cselekedeteivel fájdalmat, keserűséget, bánatot okozott nekik. A szülők oltalmában vagyunk, akik egész életük folyamán csak a javunkat, a boldogulásunkat akarják, ne bántsuk meg őket, de azokat sem, akiknek a bizalmát, jóindulatát és segítőkészségét mindig érezzük. Jó a vén fa árnyékában megpihenni Leggyakrabban az idős ember fiatal feleségével kapcsolatban hangzik el, ha az ifjú menyecske hely-