Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Akkor drága az egészség, mikor közel a betegség Amíg nem beteg az ember, nem gondol az egészségére. Mértéktelenül eszik, iszik, nem kíméli magát, könnyelmüsködik stb. Csak akkor kezdi becsülni, értékelni az egészségét, ha a betegség jelentkezik, s ágynak dönti. Kinek szűken elesége, annak van jó egészsége Nem azt jelenti, hogy milyen jó, ha kevés az ennivaló, hanem azt, hogy mértékletesen kell enni, lehetőleg keveset, csak annyit, amennyi a szervezetnek szükséges, mert annak, aki túltáplálja magát, az egészsége is elromlik. Egyébként arra bőven van példa, hogy a jómódú kövér emberek sokat betegeskednek. Legdrágább kincsünk az egészség Ez szó szerint értendő. Az életben semmi sem lehet fontosabb, nem lehet nagyobb ajándék, gazdagság és a szó szoros értelmében kincs, mint az egészség. Ha az van, minden van, ha az nincs, semmi sincs. Váljék egészségére Ha valaki a gyümölcsöst, a szőlőskertet, a dinnyeföldet stb. megdézsmálta, bort lopott a pincéből stb., de a kár nem olyan jelentős, hogy bejelentést kelljen tenni, átkozódó jelleggel hangzik ez el, tehát éppen az ellenkezőjét jelenti. Egy dologból kettőt ne tégy Az idősebbek okosították ezzel a fiatalabbakat, tapasztalatlanabbakat. Célszerűen kell intézni a munkát, s lehetőleg ne kelljen kétszer nekifogni azért, mert nem megfelelően kezdett hozzá. Ha pl. megy a mezőre szántani, vigye magával a boronát is, ha a szántást elvégezte, már boronálhat. Egyet mondok, kettő lesz belőle Figyelemfelkeltő mondás olyan esetekben, amikor a beszélő fontosat akar közölni. Az emberek valamin töprengenek, gondolkoznak, hogyan is lehetne megcsinálni, jól megoldani, s az arról való beszélgetés közben az ötletét, gondolatát közölni akaró ezzel kezdi mondanivalóját. Egyszer annyi, mint egyszer sem Bizonyos munkafolyamatok, tennivalók megismétlésének a fontosságát akarják ezzel hangsúlyozni. Pl. a palántát többször kell megöntözni, mert az egyszeri öntözés egyenlő a semmivel. Egyszer volt, talán sohse volt Régmúlt idők rendkívüli eseményeiről beszélgetve hangzik el. Az így felemlegetett történetek bőségről, gazdag termésekről, szerencsésen meggazdagodó emberekről stb. szólnak, amelyekre az élők nem emlékeznek, csak a hagyomány nyomán beszélgetnek róla, s a történetek rendszerint azzal záródnak: Egyszer volt, talán sohse (igaz se) volt. Világos, mint az egyszeregy Olyan esetekben hangzik el, amikor valakinek elmagyarázzák a feladatát, megmondják, hogy mit kell csinálni, bemutatják, hogyan kell kezelni egy gépet stb. A kérdésre, hogy érti-e, ha igen, a válasz gyakran csak ennyi. Ha nem értette meg, a magyarázó kifakadhat: Hogy nem lehet ezt érteni, pedig olyan világos, mint az egyszeregy! Az egyenes út a legrövidebb Tanításként mondják az idősek a fiataloknak. Aki emelt fővel, tisztességes emberként akar élni, mindig becsületesnek kell lennie. A nyílt, őszinte embert családja és környezete tiszteletben tartja. Minden tettet őszinte szándék vezéreljen, a célhoz így lehet a legkönnyebben eljutni. Jobb a sovány egyezség a kövér pernél A pereskedés hosszú időbe telik, meg sok pénzbe. Nem lehet tudni, mi lesz a per eredménye, hogyan ítél a bíróság. Ha a felekben megvan a megegyezésre való hajlandóság, jobb per nélkül elintézni az ügyet, még akkor is, ha az némileg nem is a legelőnyösebben történik. Éhes ember cipóval álmodik A régi időkben, amikor még nagy volt a szegénység, valóban előfordulhatott, hogy az éhes ember ennivalóról álmodott. Ez azonban nem vonatkozik arra, hogy az ember olyasmit szeretne elérni, meg-