Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Tudja minden csínját-bínját A technikai dolgokban járatos emberre szokás mondani, de arra is, aki a kevésbé mindennapi ügyekben is tájékozott, könnyebben eligazodik, pl. az adásvételi rendelkezésben, adókivetésben stb. Ilyenkor mondják: Menjél Palihoz, tudja az annak minden csínját-bínját. Kinyílt a csipája Nézd, hogy kinyílt a csipája - szokták mondani arra a többnyire fiatalabb fiúra vagy lányra, aki viszszafelesel, replikázik, olykor hangosan nyilvánítja a véleményét a felnőttekkel szemben. A mondással letorkolják, bántóan lekezelik, hogy nem kíváncsiak a véleményére, fölöslegesen beszél, jobban tenné, ha hallgatna. Töröld ki a szemedből a csipát Ennek az értelme az előzőhöz részint hasonló. Ha valaki - főleg ifjú, gyermek - beleszól a felnőttek dolgába, ezzel intik le; tapasztalatlan, éretlen, fiatal, nem ért még ahhoz. Olyan esetben is elhangzik, ha valakit figyelmeztetnek, hogy nem vesz észre maga körül olyan dolgot - pl. csalja a felesége, vagy fordítva -, amit már mindenki tud, csak éppen az érdekelt nem. Csipás Nagyobb gyermek a kisebbet így is csúfolja: Ha veszekednek egymással, mondogatják: Csipás! Csipás! Te vagy a csipás! - amíg meg nem unják. Ne csipogj! Leánygyermeknek vagy asszonynak mondják, ha sokat beszél: Ne csipogj már annyit. Csirizes kezű A csiriz ragasztó anyag, minden hozzátapad. Aki lopós természetű, de nem betörő, nem igazi tolvaj, csak kisebb dolgokat emel el alkalmilag útjábankeltében, s ezt tudják róla, arról mondják: Vigyázzatok rá, mert csirizes kezű. Nem mai csirke Az idősebb, tapasztaltabb nőre, asszonyra szokás mondani, abban az értelemben, hogy túl van az ifjú koron, a nőiesség hamvasságán, tapasztalt, érett személy, s ha egy legény ilyen nőt kerülget, vagy éppenséggel a nő behálózott egy ifjút, akkor mondják annak: Ugyan Péter, hagyd a Rozit, nem mai csirke már az (azaz nem hozzávaló). Mondja olykor az asszony is magáról olyan esetben, amikor valami családi ügyet, perpatvart, békítési el akar intézni, olyan helyre megy, ahol ügyesen, rafináltan kell viselkedni, pl. közvetítéskor, háztűznézőben stb. Akkor megnyugtatásul, tapasztaltságára célozva mondja a többieknek: Legyetek nyugodtak, nem vagyok én már mai csirke. Csirkehúsra vásik a foga Előfordul, hogy idős, öreg ember leányt kerülget, hozzá nem illőnek csapja a szelet. így szólják meg: Nézd a vén kujont, csirkehúsra vásik a foga. Ritkábban megesik, hogy idős asszony akar megkapni egy ifjú legényt: No lám, a vén boszorkánynak csirkehúsra vásik a foga. Csirkefogó A huncut, tréfálkozásra, pajkosságra hajlamos személyre mondják részint tréfásan, inkább majdcsaknem kedveskedően, ha pl. egy legény bohém, csapja a szelet ennek is, annak is, de sohasem csinál zavart, bajt, sőt inkább jól derülnek a huncutságain: Nagy csirkefogó vagy te, Pali! Mondják azonban olyanra is, aki pimasz, goromba, durva, szemtelen, ravasz cselekedetei vannak, gátlástalan, hazudozó, becsapja embertársait. Ilyen esetekben elítélően hangzik el. Érti a csíziót A minden hájjal megkent emberre szokás mondani, aki meglehetősen rafinált, ügyeskedő, tudja, hogy hol mit és hogyan kell csinálni, intézkedni, viselkedni, s a saját érdekében minden fortélyos dolgot elkövet (vö. O. Nagy: 107.). A szaros csizmámat sem törülném hozzá Ezzel a mondással súlyosan, becsületbe vágóan elítélik, megalázzák azt, akiről vagy akinek mondják. Aki úgy érzi, hogy a másik fél jellemtelenül, gazember