Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Nincsen búza gordony nélkül A legfontosabb növényünknek, a kenyeret adó búzának az egyik ellensége a gordony (aszat, bo­gáncs) volt. Régen még nem ismertük a vegyszeres gyomirtást. A gordonyt szálanként vágtuk ki a gordo­nyozóval. A vetés előtt akárhogyan megtisztítottuk a búzát, csak nőtt a táblában gordony, a magját még előző évben szétfútta a szél. Ez a mondás olyankor hangzott el, ha az erkölcsileg tiszta, becsületes, fedd­hetetlen életű ember valamilyen kisebb hibát, vétsé­get követett el. Hasonló eset kapcsán mondták ezt a jó magaviseletű, szorgalmas gyerekre is. Olyan tiszta, mint a szemenszedett búza Nagyanyámat gyermekkoromban láttam, amikor az asztalra öntött néhány liter búzát és úgy válogatta, mint a babot volt szokás, szemenként és a gazt félre­tolta. Ez a szemenszedett búza volt a vetőmag. Hosz­szú téli napokon így válogatta a vetőmagot. Ritka az a búza, miben konkoly nincsen Régi nóta kezdete ez, ami úgy folytatódik, hogy Ritka az a kislány, kiben hiba nincsen. Azt nem tu­dom, hogy a mondáshoz írták-e a nótát. Abban az értelemben használtuk, mint a Nincsen búza gordony nélkül mondást. Elnyomta a buzgóság Akkor mondjuk, ha valaki társaságban, vendég­ségben, de gyakran előfordult, hogy templomban az istentisztelet alatt elszunyókált, elaludt. Arra az esetre nem mondjuk, ha az ember este levetkőzik, lefekszik az ágyba és úgy alszik el. Azt se tudja, bü-e vagy bá Azt se mondta, bű-e vagy bá A két mondás hasonlít ugyan egymásra, de a jelentése nem hasonlít. Az elsőt a buta emberről, gyerekről mondtuk, aki teljesen tájékozatlan, nem tud semmihez se hozzászólni, szóval tökbuta. A második mondás pedig olyan esetre vonatkozik, amikor valaki szó nélkül megy el, hagyja ott a társaságot, a vendég­séget. Hallottam, hogy erre mostanában azt mondják: Angolosan távozott. Büdös neki a munka Arra mondjuk, aki nem szeret dolgozni, aki otthon henyél, lóg, minden kifogása van, csak hogy ne kell­jen dolgozni, pl. betegséget szimulál, reumára pa­naszkodik stb. Érzi a büdösét Különösen a gyermekkel kapcsolatban hangzott ez el. Ha valamilyen csínyt, hibát követett el, meg­húzta magát, szinte szavát se lehetett hallani, mert félt a következményektől, félt, hogy kikap a szülőktől. Nem az a bűn, amit lenyelsz, hanem amit kiköpsz Gyakran mondogatták ezt a szülők, a régi öregek. Ennek az az értelme, hogy nem abból származik a baj, amit az ember hall, befogad, hanem elsősorban abból, amit felelőtlenül elmond, kimond. Többnyire akkor hangzott el, ha valaki csúnyán, otrombán ká­romkodott, folyton trágár szavak jöttek ki a száján. Utálom, mint a bűnömet Gyűlölöm, mint a bűnömet Az ellenségéről fakadt így ki dühében az ember, ha elmondta az illetővel kapcsolatos sérelmét. Há­zastársak egymással való veszekedésekor is gyakran elhangzott, ha már nagyon elmérgesedett a helyzet: Utállak (gyűlöllek), mint a bűnömet.

Next

/
Thumbnails
Contents