Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
tesz, mintha nem is hallotta volna, hogy róla van szó, neki kellene nyilatkozni. Olykor meg is szégyenítik a mondással: Bodóné is mást beszélt, amikor a bor árát kérték (vö. O. Nagy: 112.). Nincs egy bogara sem Ha földhözragadt szegény emberről beszéltek, sajnálkozással mondták ezt. Annyit jelentett, hogy nincs annak egyetlen állata, lova, tehene vagy disznója sem (vö. Se tücske, se bogara). Bogaras ember Különös, faksznis egyén. Nem úgy viselkedik, mint más, sajátos módon él és gondolkodik. Gyakran elhúzódik az emberektől, nem megy társaságba, vendégségbe, csak otthon, magának él. Más kapcsolatban is szokás mondani kisebb dologra. Pl. az ember bírálja az ételt, hogy kevés benne a só vagy a paprika, az asszony így szól rá: De bogaras vagy! Máskor meg az a bajod, hogy sok paprikát tettem bele! (vö. O. Nagy: 80.). Megüti a bokáját Gyakran elhangzik. Ha többször elkövet a gyerek valami rosszaságot, a szülő így céloz arra, hogy megveri: Majd meglátod, megütöd a bokádat! Ha egy legény, ember kötekedik vendégségben, kocsmában, de akkor még nem lett baj belőle, így mondják az esetről azzal, hogy ha ilyesmi megismétlődik: Egyszer Péter megüti a bokáját! - azaz ráfizet a dologra, mert jól megverik. Vagy pl. ha tudják, hogy valaki lopkodja a termést a határban, pl. a káposztát, de még nem kapták el: Majd megüti a bokáját, ha elkapják! - azaz megbüntetik, börtönbe is kerülhet (vö. O. Nagy: 81.). Nem terem minden bokorban Ezzel dicsérünk valakit, főleg fiatalt, aki különösen jó képességű, okos, dolgos, szorgalmas. Kommendáláskor is mondják: Ilyen legény (vagy: leány) nem terem minden bokorban. Ritkábban előfordul, hogy valamilyen tárgyat, eszközt dicsérnek ezzel a szóval: Nem minden bokorban találsz ilyent (vö. O. Nagy: 145.). Nyáron minden bokor szállást ad Az útra indulóval, a vándor emberrel kapcsolatban mondtuk. Ez éppenséggel nem azt jelenti, hogy valóban bokorban lehet aludni, de mindenképpen azt, hogy nyáron könnyebb eltölteni az éjszakát, mint télen; nyáron csűrben, pajtában vagy egy boglya tövében is megaludhat az útonjáró. Szidja, mint a bokrot Kerékkötetlen, megállás nélkül, nagy haraggal szidja. Többnyire a szülő szidja meg a gyermekét. Akkor mondjuk, ha ilyen szidás többször előfordul (vö. O. Nagy: 82.). Tudja boldog, boldogtalan Ha a faluban valamilyen eseményről már széltében-hosszában beszélnek, s találkozunk egy ismerősünkkel, aki arról még nem tud, így mondjuk: Csak még te nem tudod? Pedig már tudja boldog, boldogtalan. Sopánkodva is elhangzik. Ha nem akarjuk, hogy valamilyen dolgunkról tudomást szerezzenek a faluban, de mégis kitudódik és beszélnek róla, akkor így panaszkodunk: Most már mindegy, úgy is tudja boldog, boldogtalan (vö. O. Nagy: 88.). Viszi boldog, boldogtalan Ha valami közprédára kerül, bárki vehet és vihet belőle anélkül, hogy baja származna belőle. Egy bolháért elégeti az egész pokrócot Arra vonatkozik, ha nagy hűhót csinál valaki egy kis dologból, pl. szidja-szidalmazza az ember a feleségét, mert az valamiről elfeledkezett, vagy valamit rosszul csinált és ezért feltűnően nagy patáliát rendez, megveri vagy kikergeti a házból. Köhög a bolha Gúnyosan szoktuk mondani olyan személyre, aki magánál okosabbal vitatkozik, s főleg olyan esetekben, amikor a különbség, a szellemi és egyéb erőfölény a két személy között igen nagy.
