Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
Olyan, mint az oktalan állat A bárgyú, buta emberről mondják szánakozóan, ha valaki kötekedik vele, vagy bántja: Hagyd azt a szerencsétlent, olyan az, mint az oktalan állat. Az állatot is szégyen megverni, vagy bántalmazni, akkor se szabad, ha rosszat csinál, pl. ha a tehén felrúgja a tejes zsétárt, vagy beszalad a virágos kertbe; nem tehet róla, mért nem vigyáztak rá; hát ilyen az az ember is, akinek valamilyen szellemi fogyatékossága van, vigyázni kell rá, és nem bántani (vö. O. Nagy: 318.). Az alma nem messze esik a fájától Nem esik messze az alma a fájától Olyan a gyermek, mint az anyja vagy az apja. Rendszerint másokról való beszélgetéskor hangzik el. Többnyire azonban olyan esetekben, ha valakinek a gyermeke (lehet az már felnőtt korban is) megbotránkoztató dolgot csinál, részeges, mint az apja, kurválkodik, mint az anyja, tolvaj, kötekedő stb. Tehát inkább csak elmarasztalólag mondják, nem emlékszem olyan esetre, amikor ez dicséretképpen hangzott el. A piros alma is lehet férges Gyakran előfordul, hogy az ember egészen más, mint ahogy az első találkozáskor megismertük, vagy amilyen az első tapasztalatunk volt róla, esetleg ahogy mások nyilatkoztak róla. Ha a különösen jónak, rendesnek, becsületesnek tartott emberről kiderül, hogy feltűnően nagy gonoszságot követett el, akkor hangzik el ez a mondás. Gyakrabban mondják a csinos, szép, magát kellemesnek mutató nőről, ha férjhez menés után hárpia válik belőle. Az egészségesnek látszó emberről is ezt mondják, akinek külsőleg nem látható betegsége van. Aki álnokságot vet, bút arat Régi öregektől hallottam ezt a mondást. Úgy értjük, hogy aki sok rosszat tesz másoknak, gonoszul él, előbb-utóbb elfordulnak tőle az emberek, öreg korára még a gyermekei is magára hagyják. Azt kapja, amit ő adott, ahogy ő élt. Az nekem csak álom Ha valamilyen elérhetetlen dologról beszélgetnek, amit szeretnének megvenni vagy megcsináltatni, de anyagilag nincs rá tehetségük, csak reménykednek, vágyakoznak utána, akkor ezzel a mondással fejezik ki, hogy az nekik csak álmukban sikerülhet. Almában is elmondja Almában is elpletykálja Arról szokták mondani, aki nem tudja tartani a száját, mindent elbeszél, pletykálkodik, nem tud titkot tartani: Ne mondj neki semmit, mert álmában is elpletykcüja. Azaz, olyankor is elmondja, amikor nem lenne szabad. Almomban sem gondoltam Akkor szoktuk ezt meglepetéssel mondani, ha valaki olyasmit cselekszik, ami szinte elképzelhetetlen volt vele kapcsolatban. Ez többnyire a meglepődés megnyilvánulásának a kifejezése. Pl. ha egy köztiszteletben álló ember lopott: Még álmomban se gondoltam róla, hogy ilyent tegyen. Almomban se jöjjön elő Almomban se jusson eszembe Amikor valakiről felindulással beszélünk, vagy valamilyen kellemetlen élményünk, szomorú esemény kerül szóba, így hessegetjük el magunktól az illetőnek és a rossz emlékeknek a gondolatát is, hogy még az álmunkban se, sohase jelenjen meg. Veszekedés, civakodás közben is elhangzik: Menj, ne is lássalak, még álmomban se gyere elő. Ne vidd el az álmomat! Ha rokon, szomszéd, barát vagy bárki bejön a házunkba, hellyel kínáljuk, és ha az szabadkozik, hogy nem ül le, mert siet, ezért vagy azért jött, de már megy is, akkor így udvariaskodunk vele: Ülj (vagy: üljön) már le, no, ne vigye el az álmomat (vagy álmunkat). Erre a kérésre, mondásra minden esetben illik, ha csak egy percre is, leülni (vö. O. Nagy: 57.). Álomszuszék Aki sokat szeret aludni, olyan mint a mormota, vagy aki lassan, tempósan mozog vagy csinál valamit, annak mondják: Olyan vagy, mint egy álomszuszék. Csináld már gyorsabban, te álomszuszék! (vö. A hasára süt a nap; Aki sokat alszik, keveset él.)
