Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Elmegyek, elmegyek, El is van vágyásom, Ebbe a faluba Nincsen maradásom. Akkor lesz, mikor lesz Visszajövetelem, Majd ha egy szem búza Száz keresztet terem. Az pedig sosem lesz Hogy ennyit teremjen, így hát, kisangyolom, Ne várj vissza engem! Léván, Turóc-völgy Szobonya János (58), 1973 Mikor kezdtem a tengeren utazni Parlando tP" 161 p J 1 J > 1 m « • — Mi-kor kezd-tem a tcn-ge-ren u- taz - ni, Ger-mán ha-jó kez-deit ve-lem süJy-lyed - ni. Mikor kezdtem a tengeren utazni, Germán hajó kezdett velem süllyedni. Leborulva imádkoztam, de nagyon, Egek ura, segíts át a nagy úton. Ha meghalok, a tengerbe vessetek, Holttestemet a nagy halak egyék meg. Csontjaimat a hullámok ringassák, Odahaza magyar lányok sirassák. Reggel hatkor megyek én a munkába, Este nyolckor jövök a vacsorára. Az ebédem száraz kenyér, semmi más, A vacsorám egy keserves sóhajtás. Ha bemegyek az esteli szobába, Rátekintek a poloskás vaságyra. Nincsen azon se takaró, se párna, Feleségem, ha meglátná, de sírna. Fényes csillag,jaj, de sokat utazol, Nem láttad-e a rózsámat valahol? Láttam biz én Észak-Amerikába, Dolgozik a nevijorki vasgyárba. Hét, Sajó-völgy Bene György (65), 1975 Ősz az idő, ködös nagyon Rubato éP= 190 I m

—g I r i Ősz az i - dő, kö - dös na - gvon, È •tes Szán - ta - ni ké - ne, ga - lam - bom. 5 J—

M 7^—E De az e - ke széj - jel va - gyon, m mu Hol szed-jem ősz- sze,ga - lam-bom? Ősz az idő, ködös nagyon Szántani kéne, galambom De az eke széjjel vagyon, Hol szedjem össze, galambom. A csoroszlám a kovácsnál, Gerendelyem a kollárnál. Vetőmagom nincs a zsákba, Elvitték az adósságba. A házamon tető nincsen, Rászálló madár sincsen. Hat pár ökröm a vásárba, Más zsebébe van az ára. Keservesen sír a gazda, Felesége vigasztalja: Ne sírj, én édes jó párom, Majd jobb lesz a másvilágon. Nem megyek a másvilágra, Kimegyek Amerikába! Megírják az útlevelet, Kedves rózsám, Isten veled! Alsókállosa, Kállosa-völgy Hacsi József (68), 1975