Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Gondorosi csárda előtt szomorú fűzfa lehajlott Gondorosi csárda előtt szomorú fűzfa lehajlott, Ahhoz kötöm kis pej lovam minden szombat hajnalkor. Üljön fel a gondorosi szép csárdásné egyetlenegy leánya a lovamra, Elviszem az Esterházy öregherceg juhászának a legközelebbi pusztára. Gondorosi szép csárdásné, mi bajod? Talán bizony ellopták az egyetlenegy Bözsi nevű leányod? El ám, bizony, a múlt szombaton hajnalba, Kilenc csendőr, lovas huszár jár utána, keresgeti, de sehol nem találja. Gondorosi szép csárdásné, adjon Isten jó estét! Meghoztuk már az Istentől a legnagyobb szerencsét, írja fel a cifra nyelű rézfokosom nyelére, Hány icce bort ivott meg az Esterházy öreg herceg juhászának a bojtárja hitelbe. Rozsnyó, Sajó-völgy Csák András (65), 1975 Ha felkelek jókor reggel hajnalba, Rágyújtok a hosszúszárú pipámra. Úgy megyek a nyájam közé vizsgálva, Hogy nincs-e dög, vagy nincs-e megdézsmálva? Ha megdöglik a nyájamból egy birka. Nem nyúzom meg, míg a bacsó nem látja. Bacsó gazda vizsgálja meg, mi baja, Régen kedvez már ennek a nyavalya. Amott látok egy szép kerek pallagot, Még én oda holnap délig elhajtok. Odajár egy barna kislány eprészni, De szeretnék vele szívet cserélni. Lévárt, Turóc-völgy Horváth Lajos (69), 1973 Ködellik a Tátra Ködellik a Tátra, Eső akar lenni, Eső akar lenni. Az én manga nyájam Nem akar legelni. Ne morogj, manga nyáj, A hegy túloldalán, A hegy túloldalán. Elgyön Szent György napja, Elmasírozunk már. Visnyó, Turóc-völgy Demjén Andor (68), 1973