Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Legkedvesebb fia vagyok anyámnak Legkedvesebb fia vagyok anyámnak, Mégis besoroztak katonának. Kihúzták rám az első cédulát, Itt kell hagyni, hej, kis Hét faluját. Édesanyám kiáll a kapuba: Csillagos ég, megölöm magamat! Csillagos ég, megölöm magamat, Katonának viszik a fiamat! Édesanyám, ne ölje meg magát! Kérje meg a százados kapitányt! Százados és kapitány azt mondja, Ez a fiú nem lehet katona! Hét, Sajó-völgy, Bene György (65), 1975 Megy a nap lefelé Megy a nap lefelé, Bemegy a szobába, Az ég alja felé. Leül a vaságyra. Mennek már a gyerekek, Búra hajtsa a fejét, A tizennyolc évesek Hullajtja a bús könnyét Nagy Olaszországba. A szürke ruhára. Ragály, Szulia-völgy, Soltész Jánosné (83), 1973 Mikor kezdtem kufferomat pakolni Van még ne-ked há-rom ár-vád, ne-vdd azt! Mikor kezdtem kufferomat pakolni, Akkor kezdett édesanyám siratni. Eredj haza, édesanyám, ne sirass, Van még neked három árvád, neveld azt! Nem megyek én, nem nevelek több árvát, A hazának nem nevelek katonát! Kelemér, Száraz-völgy Brichta Adolftié Jávora Gizella (63) 1975 Mikor mentem Olaszország felé, még a fák is sírtak - gyok a leg-szebb Mikor mentem Olaszország felé, még a fák is sírtak, Rezgő nyárfa hullajtja levelét, az is engem sirat. Sirass, sirass, rezgő nyárfa, borulj a babám gyenge vállára, Súgjad neki bele a fülébe, fáj, fáj, fáj a szívem érted! Édesanyám rózsafája, én vagyok a legszebb ága, Én vagyok a köztársaság első vitéz katonája. Százhúsz éles nyomja vállam, szívemet a búbánat, Itt kell hagyni a kedves babámat, szívem megöli a bánat. Lökösháza, Turóc-völgy Polonkay Béla (77), 1975