Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Az ezredes kapitány azt mondja: Egyes fiú nem lehet katona. Egyes fia vagyok az anyámnak. Mégis besoroztak katonának. Kihúzták rám az első cédulát, Itt kell hagyni a jó édesanyát. Sajógömör, Sajó-völgy Szoó Gyuláné Sergely Júlia (55), 1975 Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára J-8

5 gyenge vál-larn-ra, Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára, Süvít a szél végig az udvarába. Süvít a szél végig az udvarába, udvarába, Nem találok rája sötét éjszakába a babámra. Ez a barna kislány kisírta már mind a két szemét, Sajnálja a regruta szeretőjét. Úgy sajnálja, hogy ráborul a gyenge vállamra, Szíve boldogságát, katona babáját siratja. Gesztete, Rima melléke Csauk Dezsőné Imrece Ilona (62), 1975 Ez a gőzös, jaj, de nagyon robogott J-cca 159 Ez a gőzös, jaj, de nagyon robogott, Mikor engem a Felvidékre behozott. Fekete gőzös, vigyél vissza a hazámba, Sej, hadd boruljak a kisangyalom vállára. Jaj, de sokat áztam, fáztam, fáradtam, amikor a Felvidéket bejártam. Eszembe jutott, hogy van még nékem hazám is, Sej, abba sirat az én kedves babám is. Hét, Sajó-völgy Pamlényi Barnáné Gál Erzsébet (63), 1975 Ezernyolcszáznegyvenkettedikbe Ezernyolcszáznegyvenkettedikbe Felment Garibaldi egy nagy hegyre, Onnan nézte szép Magyarországot, Hogy harcolnak a magyar huszárok. Letörött a bécsi torony gombja, Ihatnék a Garibaldi lova. Eredj, kislány, hozzál neki vizet, Garibaldi a csatába siet. Garibaldi csárdás kis kalapja, Nemzetiszín szalag lobog rajta.