Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

VIII. A 20. SZÁZAD KÖZEPÉNEK FARAGÓI

egy nem jelentős cserpákját Manga János hozta 1942-ben a Néprajzi Múzeumba. Leírókartonján ol­vasható feljegyzése tanulságos: „Cserpák, ivócser­pák kosfillel.... Készítette idős Mészáros István (szü­letett Sajóvárkonyban 1887 július 15-én), a miskolci törvényszék fogházában, ahol egy évi börtönbünte­tését töltötte halált okozó súlyos testi sértés miatt."" A Herman Ottó Múzeum is őriz egy mécses vagy ala­csony kancsó alakú csanakot Sajószentpéterről, ame­lyet „1957-ben készített Mészáros István". Egy má­sik, amely vadászjelenetet ábrázol, a következőkről tudósít: „Készítette Gál Gabanya János, Bükkmogyo­rósd, 1920 körül."" 8 Az azóta Miskolchoz hozzácsatolt Görömbölyön élt először uradalmi, majd pedig magatarti juhász­ként Dulai Ferenc. A Herman Ottó Múzeum több fa­ragását őrzi, közöttük egy csanakot is. A sárospataki Református tudományos gyűjteményeinek múzeu­mában pedig egy olyan egyedülálló csanakja van, amelynek több mint egyméteres fa láncát egy fából faragta ki az ivóedénnyel. A faeszközeiről és faragásairól híres bükkalj i tele­pülésről, Cserépfaluról (Borsod m.) több, 20. század­ban faragott csanakot őriznek múzeumaink. Szinte anakronizmusnak tűnik, de itt sem dolgozott jeles csanakfaragó. Egy Cserépfaluból a Néprajzi Múzeumba került edénykének a fenekén található az A. S. é. őr 1953 h felirat (6/D. kép). Földes László, 1967 decemberé­ben, a leírókartonon a következőket rögzítette: „Kádár József gyűjtő adatai: Apostol Sándor szőlő­pásztor névjele. Apostol Sándor eredetüeg, fiatal ko­rában kőfaragó volt, néhány évvel ezelőtt halt meg kb. 70 éves korában." A faragás kemény és mély vo­nalai valóban inkább más anyag faragójára utalnak. Ugyancsak Kádár József adott el a múzeumnak egy másik, már szebb formájú és kivitelű, lapos kanálra vagy régi mécsesre emlékeztető, puhafából faragott ivópoharat, amelynek az eredetéről és funkciójáról a leírókartonra boldog emlékezetű kollégánk, Földes László a következőket írta: Vétel „özv. Lukács Györgynétől, szegényebb családból való. Férje a múltban cseléd volt, aki az egri káptalanhoz járt dol­gozni. A káptalannál fiatal korában 3-4 évig bojtár­kodott a kondás mellett. Lukács György faragta. 1945 után szőlőjében dolgozva magával vitte, ivóedény­nek. Lítóbb özvegye liszt mérésére használta." 79 Szintén Cserépfaluról került elő a 10/C. képen kö­zölt vaskos, durva kivitelű, levél szájnyílású, csónakra emlékeztető alakú csanak is, amelyet az előbb emlí­tett „Kádár József nagyapja" faragott. A tárgy azt iga­zolja, hogy alkotója nem volt gyakorlott faragó. A debreceni Déri György népművészeti gyűjtemény is őriz Cserépfaluból egy szokatlan formájú, maga csu­por alakú és durván faragott vízmerítőt, amely „Borsod megyei erdőőr munkája". 80 77 Sajószentpéter, NM. 138.326. Faragta Mészáros István 78 HOM. 58.134.1. 79 NM. 68.104.2. 80 DM. Dgy. 914. A tárgyat közölte Szatmári Ibolya (1981) is.

Next

/
Thumbnails
Contents