Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

VIII. A 20. SZÁZAD KÖZEPÉNEK FARAGÓI

monogram van a Déri György-gyűjtemény Gömör megyei Kiskövesvágásról (17/D. kép), illetőleg G. I. egy Hódoscsépányról (32/D. kép) bekerült edény­kén. S. I. illetve ./V. V. betűk vannak a testének két ol­dalára kidomborítva, a fenekén pedig 1932 évszám van egy nagyvisnyói (Heves m. 14/D. kép) csanak­nak. Egy zagyvapálfalvainak (Nógrád m.) a fenekén pedig H.J. 1937 látható (25. kép). H.J 1937 van a fenekén az 53- képen látható edénykének. Említhetők olyanok is, amelyeken teljes név van befaragva. Ezek is a tulajdonosok nevét örökíthet­ték meg: CZÓBEL LAJOS 1912 név és évszám van egy Heves megyei csanak testén a magyar címer áb­rázolás köré beírva (41/A-B. kép). Hasonló elrende­zésű az 52/A. képen közölt csanak is, amelyen 1914 év GÁL ISTVÁN felirat van nagy betűkkel a díszít­mény mellé kifaragva. Vannak azonban adataink már a 20. század elejéről faragókra is. A továbbiakban megyék szerint muta­tom be a legjelentősebb csanakfaragókat: Nógrád megyéből a Palóc Múzeum szépen váloga­tott pásztorművészeti gyűjteményében elég sok olyan csanakot találunk, amelyeknek ismerjük a ké­szítőjét. Köszönhető ez az intézmény jeles munka­társainak, elsősorban Manga Jánosnak és Zólyomi Józsefnek; illetőleg a gyűjteményt feldolgozó Len­gyel Ágnesnek. ss Az utóbbi elsősorban Barna János feszületfaragó), Gyurkó Pál, Havrán János és Semet­ke Mihály munkásságát emelte ki. Múzeumi gyűjteményében található több olyan, szépen kivitelezett Nógrád megyei csanak, amelyet a 20. század első felében Gyurkó Pál faragott. De neki kell tulajdonítanunk egy szép kivitelezésű, ka­zettás faragású csanakot, amelyen GY P 1898 befa­ragás található (48. kép). Manga János 1948-ban Hat­vanban vásárolt a Néprajzi Múzeum részére két Gyurkó által faragott csanakot. Az egyik, beleltározá­sa szerint ivó)kanálra címert, 1937 évszámot, GYP. monogramot és vadászjelenetet faragott. A másikon erdei pásztorjelenet, legelő birkák és szamáron ülő juhász figurája látható. Mindkettő kartonján ez ol­vasható: „Készítette Gyurkó Pál volt kanász, jelenleg hatvani lakos." Ugyancsak magyar címer, GYE mo­nogram, erdő kutyával látható egy további csanak­ján is. % Lengyel Ágnes kutatásai szerint Gyurkó Pál 1869-ben született, valószínűleg 1952-ben halt meg és valószínűleg jó néhány helyen dolgozott. Munká­it gyakran GYP névjel és évszám jelöli. A faragó munkásságáról a következőket vallotta: „Mintákból egy rakást tartogattam. Volt kutyás, őzes, szarvasos, vaddisznós. A mintákat úgy néztem ki mások kana­láról. Ugyan magam eszéből is csináltam. Egyszer egy címeres oroszlánt láttam, azt mindjárt megcsi­náltam mintának." Gyurkó Pál sokoldalú faragó tevé­kenységével már 1934-ben Madarassy László is kü­lön fejezetben foglalkozott. 57 A gyűjtő és leltározó, Manga János szerint Rezes Rudolf faragta - a rajta lévő évszám szerint - 1909­55 Lengyel Ágnes 1995.; 1997.; ill. én. 56 Gyurkó Pál munkái a Néprajzi Múzeumban: NM. 131.569.; 141570.; 132.796. 57 Madarassy L. 1935.60-68.

Next

/
Thumbnails
Contents