Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

VII. DOMBORÚ FARAGÁSA CSANAKOK TESTÉN

Ugyancsak Jankó János 1898. évi gyűjtésével jutott a Néprajzi Múzeumba két domborműves, növényi ornamentikával díszített csanak. A Karancsságról bekerült testén, alul és felül található farkasfogazás között, a fenéktől induló, álló egyszerű domborművesen kiemelkedő virágos-leveles dísz van. Ezek között látható a NAGY (G)YÖR(G)Y felirat, amely valószínűleg a tulajdonos neve lehetett (16/C. kép). A másik a Gömör megyei Telgártról került be. Az 1898ban faragott, kerek korong alakú, kígyóból formázott fülű, csonka kúp csészéjű edény testén, az ismert kompozíciós megoldással, összefüggő növényi ornamentika fut körbe. A fültől induló kompozíció értelmezhető egy-egy stilizált fának is, amelyen - többek között - tulipánok is virítanak (37. kép). A 36. képen közölt, L. Gerge nevű településről (Nógrád m.) származó, leltározása szerint ivókanalat még 1898-ban Herman Ottó hozta be. A formás, kúposán csésze formájú csanak füle két stilizált állatfigurából áll. A csanak testét körbefutó laza tulipános levélsor díszíti. Alul és felül nincsen farkasfogazás. A felületén tagolatlan, karcsú tulipánok felületét nem tagolták. Van egy hasonló jellegű csanakunk Szilvásváradról (Heves m.), melyiknek az alacsony testén ugyancsak domborúan faragott, stilizált leveles füzér fut körbe. A faragó annyira elment a "stilizálásban", hogy a virágok, a tulipán kivételével, szinte nem is azonosíthatók. Ez a kompozíció annyiban is más, hogy a díszítménysor alatt farkasfogazás, felül a perem alatt pedig lágyabb ívű cakkos sor hit körbe (19/C. kép). Ez a csanak is készülhetett a 19. század végén. A Heves megyei Tarnaleleszről is került be az egri Dobó István Vármúzeumba egy hasonló darab (42/B. kép), amelyet a gyűjtő, Bakó Ferenc így leltározott be: „Pásztor ivóbögre, csanak bégre. Világos keményfából, késsel faragva. Kerek szájjal, kissé szűkebb, kívül lekerekített fenékkel, egyszerű, szögletes füllel. Fülén vésett farkasfog díszítés, oldalán nyolc tulipánból álló domborműves koszorú. Fenekén vésett, hatos rozetta. Fülétől jobbra a második tulipán erősen kopott. Fülén akasztószíj. Szájátm. 8x8,5, talpátm. 6, m. 6,3 cm. Ismeretlen gulyás faragta Miskolc környékén, 1900 körül. Bozó Kovács Ignác leleszi juhász 1 puliért cserélte." 1912-ben ajándékként valahonnan Erdélyből került a Néprajzi Múzeumba a 35. képen közölt nagyon szép csanak. Végén félkörösen átlyuggatott és karéjozott lapos, deszka fogójának véséssel készült klasszikus kivitelezésű, tulipános díszítményéről a csanakfülek tárgyalásánál már esett szó. A hosszúkás, mély kanál, vagy csónak alakú testén - az előbbiekben már említett módon - a fültől indul mindkét oldalon az orr felé egy-egy viráginda díszítmény, amely egy középütt kígyózó indából kinövő kétféle formájú tulipánból és érdekes rozettaszerű elemekből áll. A fenekébe ovális térbe komponált, körzővel szerkesztett, belül is díszített 8 ágú rozettát véstek (35/A-C. kép). A domborművesen faragott és növényi elemekkel díszített csanakoknak még a 19- század végén, valahol Gömör vagy Nógrád megyében kialakult egy nagyon szép és jellegzetes díszítési módja. Ezek mind félgömb testűek, fogójuk mindig függőleges -()