Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

III. FÜLFORMÁK

III.5. Állatfigurák a csanakok fülén Sok csanak fülét faragták plasztikus állat- vagy em­beralakok felhasználásával. Az állatfülű edénykék között a legtöbbön különböző kígyófigurákat talá­lunk. Ez az eljárás Északkelet-Magyarországon ha­gyományosnak mondható. Már az 1860-as évek kö­zepéről két datált csanaknak van kígyófüle. A Gö­mör megyéből származó, egyedi fülmegoldású és szépen faragott csészéjű csanakon, a fogantyú alatt az 1864-es évszám látható. A viszonylag rövid fül felső síkján két kígyó van, amely a végénél szembe­néz egymással (5/A-B. kép). Egy másiknak a fülét, amelynek a fenekén 1865 Zuj A. csinálta felirat van, korongszerűen tekergőző kígyóból alakították ki. Balassagyarmatról került a Palóc Múzeumba egy 1874. évszámot viselő merítőedény, amelynek tes­tére vadászjelenetet faragtak, a korongszerű füle pedig, a szokásos módon, kígyó körbetekerődő fi­gurájából áll. A kígyó feje a csésze peremébe harap. Akadnak érdekes megoldások is: Egy 1932-ben fa­ragott nagyvisnyói (Heves m.) edény füle lófejben végződő, hurkot képező kígyóból áll (14/D. kép). A Mátrából előkerült egyik szép tulipános díszítésű csanakon két kígyó is látható, az egyik a test alján kűszik végig, a másik pedig a fület képezi a szoká­sos módon. Harapja a csésze peremét (21/B. kép). Egy Nógrádszakálról származó ivópohár fülének külső ívén is kígyó fut végig. A Gömör megyei Telgárt községből két külön időpontban hoztak be a Néprajzi Múzeumba két kígyófüles edénykét. Egy 1897-ben Jankó János által gyűjtött, csonka kúp alakú csanak fülén korong alakú stilizált kígyó­plasztika található (37. kép). Ugyancsak jellegzete­sen szép, domborműves virágornamentika látható a többször publikált telgárti darab csészéjén, s amely két csészefül-szerűen tagolt fülének külső ívén is kígyófigura látható (38. kép) 1 " Ugyancsak szép tulipános faragás és a jellegzetes kígyófül lát­ható egy ácsai (Pest m.- 39. kép) és egy Északma­gyarországi helymegjelölésű (40. kép) illetőleg egy Tarnaleleszről (Heves m.) származó (42/B. kép) ivó­csanakon. Ezt a fülmegoldást használták a száza­dunk közepén dolgozó csanakfaragók is (59- kép). Sok csanak fülén találunk birka-, valószínűleg kos­figurát. A Karancsságról /íím&ó János hozott be egy 1894-ben faragott, medaillonos díszű csanakot, amelynek csészefülére még egy hosszú farkú kos plasztikus figuráját faragták (34. kép). 1914 évszám, név és erdei pásztorjelent van a testén a Palóc Mú­zeum egyik csanakjának. A füle pedig egy kissé eset­len kos (52/A. kép). Több csanak fülére olyan birka­figurát faragtak, amelynek mind elöl, mind hátul fe­je van. Ilyet láthatunk egy mikófalvai (Heves m.) csa­nakon. Valószínűleg csak a 20. században alakult ki két jellegzetes bárányfül típus. Az egyiken egy aránytalan bárányfigura látható. A test rövid és kicsi, csak a fej van arányosan és természetesen megfor­mázva. Ilyen látható pl. egy Bánfalvárói (Borsod m.) származó és századunk első harmadában készült csanakon (22/A. kép). Ezek a fülformák ugyancsak 40 Az 1897-es:TeIgárt, Gömör m. NM. 10.374.;Telgárt, Gömör m. NM. 10.375. !.. pl. Bátky Zs., 1906. 120. i6

Next

/
Thumbnails
Contents