Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
III. FÜLFORMÁK
jel fülű ivókanala. A domborművesen faragott edény testén erdei jelenet látható tölgyfával, juhásszal, kecskével, kutyával és nyúllal. Fenekén L P és 1910 évszám látható (52/C. kép). 1913 évszám van a debreceni Déri György népművészeti gyűjteményben egy Hódoscsépányról (Borsod m.) behozott csanakon. Tipikus csésze testére domborműves eljárással sok állatfigurát (medve, szarvas, disznó, majom, páva, stb.) faragtak. Az edénykének külső ívén karéjokkal cifrázott, tipikus csészefüle van (32/D. kép). A csészefülek is mutatnak némi változatosságot. Karcsú, egyszerű, úgymond kérdőjel alakú csészefüle van egy Bánfalvárói (Borsod m.), Madarassy László által behozott csanaknak, amelyen M. GY. 1932 felirat található (17/A. kép). A csészén domborműves faragással erdei jelenet látható. 1922-es évszám van az ugyancsak Nógrád megyei ivóikanálon, amelynek testén szintén domborműves növényi ornamentika található. Csészefüle a megszokottól kissé vaskosabb és laposabb. Nagyobb ívű, egyszerű csészefüle van többnek. Ebből a típusból az egri Dobó István Vármúzeumból mutatok be kettőt: Archaikus tulipán díszítésük legalább a 19. század végére datálja mindkettőt. A tarnaleleszi (Heves m.) kissé sarkosan faragott csésze fölén kis ékrovás dísz van (42/B. kép). A Mónosbélről származón a tulipándísz alulról induló füle felül egyenes, majd lágyan fordul le a csésze aljára (42/A. kép). Több csésze formájű csanaknak úgymond kettős füle van. Egy, viszonylag rusztikus kinézetű, Nógrád38 Domanovszky György, 1981.11. 127. kép. szakálról származó ivópohárnak a kis csészefülén kívül még egy kígyó képez második ívet (8/A. kép). Egy borosberényin (Nógrád m.) is karcsú kettős fület látunk. Az edényke fenekén K.J. 1911 felirat van bekarcolva (8/C. kép). A Borsod megyei Fülkéről származó, dísztelen csészéjű csészén is, egymás fölött, nagyon attraktívan kifaragott két csészefül áll (8/D. kép). Herman Ottó hozott be 1898-ban két, itt megemlíthető csanakot: A Gömör megyei félgömb testű, díszítetlen csanaknak a fogója csészefülnek is tekinthető. A Zólyom megyein kis beégetett rozetta dísz van; csészefüle kissé négyzet alakú, sarkos (17/B. kép). Egy 1930-ban Mályinkán (Borsod m.) vásároknak pedig külső ívén fogazott, kerek füle van. A Borsod megyei Szőketanyáról 1935-ben került a miskolci múzeumba egy karcsú csuporra és csészére is hasonlító darab, amely szép csészefülének tetején hal-figura található (22/C. kép). Ugyancsak Herman Ottótól származik az 1898-ban bekerült, valószínűleg Gömör megyei csanak, amelynek faragott, csonka kúp alakú testén kissé robusztus, karcolással díszített, szív alakú füle van. w Csészefülű csanakokat a 20. század közepén dolgozó Heves megyei csanakfaragók is készítettek. A csónak formájú ivókanalak mellett pl. Berze Jani is faragott szép csészefülű edényeket. Kígyófigurával díszített kombinált fülű, csésze formájú edényeket faragott a 20. század közepe táján Ostoróczki József is (57. kép). Az 58/A képen is új faragású, csészeformájú edényt láthatunk.
