Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)

III. FÜLFORMÁK

pusztáin is (49- kép). Ez utóbbi is a 20. század elején készült. A függőlegesen álló, cakkolt szélű és karcolással díszített pásztor ivópohár fül a szlovák pásztorok körében is használatos. Még 1908 és 1911 között Istvánffy Gyula hozott be a miskolci múzeumba egy szlovák csanakot, amelynek füléről a leírókartonra, 1955-ben, Lajos Árpád a következőket írta: „A csanak fogója lapjával függőlegesen elhelyezkedő, alul, felül karéjosan kifaragott, fekvő téglalap, melynek a torkolat közepén kifaragott és áttört négyzet alakú ablaka van, egyenesen bekarcolt szegélyekkel. A fogót rákarcolt és választóvízzel rögzített koncentrikus egész, fél és háromnegyed körminták és a fül vége felé egyenes hármas vonalak mentén többszörös hullámvonalak díszítik. Magasság 7, szájátmérő 6,5-6, talpátmérő 6,5 cm." Az edényke fenekére körzővel kis rozettát rajzoltak (9. kép). Érdekes viszont az, hogy népünknél sem a csanaktest ilyen formája, sem az azon alkalmazott körzővel karcolt geometrikus ornamentika nem honosodott meg. A függőleges deszkafülűek között találunk igen díszes darabokat is: 1889 évszámot faragtak egy Bernecebarátiból (Hont m.) csanakra, amelyet Madarassy László eredeti leltári céduláján fakanálnak, vízmerítőnek nevezett meg. A fogója tulajdonképpen a testnél magasabb téglalap, amelyen a csésze mellett hosszúkás ovális lyukat, a végén pedig kecses félkör hurkot faragtak. Dísze elsősorban a két oldal gondos vésése. A fül egyik oldalán A N O 1889 felirat, a másikon pedig a mészáros mesterség négy jellemző tár15. kép. Hosszú, merőleges, deszkafülű ivókanalak: A. Piliny, Nógrád m. PM. 143-1947. B. Zsély, Nógrád m. PM. 402-1947. C Nógrád m. PM. 525-1947. D. Karancsság, Nógrád m. NM. 10.655. Gy, Jankó J, 1897.