Szabadfalvi József: Pásztorcsanakok Észak-Magyarországon (Miskolc, 2001)
IX. A CSERPÁKOK
még Herman Ottó hozta be 1898-ban. ss Érdemes idézni itt is kartonjáról Földes László meghatározását: „Csorpák Zólyom m. Puhafa. Hengeres palástja egy darabból; belső hornyolásba illeszkedik a fenékdeszka. Füle tagolt, építészeti forma. Külső peremén csigavonalas féloszlop, tetején két összehajló S. forma. Palástja alsó részén réz abroncs, ennek két szélén belülről kiponcolt dudor-sor, közepén évszám 1811. M: 16 cm, a palást 8,8 cm, talp átm. 11 cm, száj átm.: 11 cm. ... Herman Ottó gyűjtése. 1898." Egy másik, a Breznóbányáról előkerült, a beleltározása szerint cerpak 86 viszonylag alacsony és hamar szélesedő; magassága a füllel 15,5,testm. 10, szájátm. 13, fenékátm. 8,5 cm. Magas, karcsú füle emlékeztet az 1. képen közöltre. Egy hasonló nagyságú, Körmöcbánya vidékéről származó, keményfa cserpákot Hajnal Ignác 1905-ben adományozott a múzeumnak (fűim.: 16, testm. 10, szájátm. I3). K " Felül háromszögben végződő, álló téglalap-hasáb fülének széle oszlopszerűen faragott és középütt hosszúkás ovális formában áttört. A felső részén lévő áttörések szélei karcoltak. LJgyancsak Zólyom megyéből közöl két itt megemlítendő darabot 1906-ban Bátky Zsigmond is: „Merítőedény vagy csorpák. Felvidéki pásztorok, tótok, rutének faragják (régebben németek is) ezen edényeket és gyakran fülestől együtt egy darab fából, úgy hogy csak a fenekük van külön betéve. Máskor a fül külön van faragva, s felső részén bekapcsolva, az alsón pedig fa vagy rézabronccsal az edényhez fogva. A fül, mint sok munkával kifaragott rész, gyakran több edényt is kiszolgál." Hivatkozott Nécsey István alig néhány évvel korábban megjelent tanulmányának azon tételére, hogy az edények fülét a faragók történeti „építészeti stílusok, a romántól a barokkig ... korabeli emlékekről nézte le díszítő elemeit s olvasztotta azt be lelkébe, néha természetesen félreértve. Kitűnő példa ez annak illusztrálására, hogy a nép honnan merít a maga díszítő művészetéhez. Fülének áttörése határozottan ablakra emlékeztet... de oszlopának faragása azt így is elárulja." A tétel illusztrálására a Nécsey által is említett 88 a 61/A. képen közölt edénykét közölte, „bár tetején vaskos liliom (?)ül". Ugyanerre a fülmegoldásra emlékeztet a Néprajzi Múzeum előbb említett cserpákja is (16.151.). Bizonyos kétségei felmerülhettek Bátkymk az ugyancsak zólyomi szlovák készítésűként közölt darab leírásánál is: "... füle az építészeti elem meg nem értését mutatja", a felső két kis kúpot „cziprusfák utánzatának tartja" (61/B. kép). Bátky még további két Zólyom megyei cserpákot közölt, amelynek faragásán ugyancsak építészeti emlékek hatását látta. Mindkettőnek a megfogását 85 Zólyom m. Néprajzi Múzeum (a továbbiakban NM.), 16.151. 86 Breznóbánya, Zólyom m. NM. 15.279. 87 Körmöcbánya vidéke, NM 63.517. 88 Bátky Zs., 1906. 112-113.; Nécsey egész sorozatot közölt a füleken lévő ovális és annál tagoltabb hosszúkás áttörésekről, amelyek legfontosabb funkciója az edény megfogása. lirre a tézisre hátrább majd még visszatérek.
