Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

VI. EGY NÉPCSOPORT REPREZENTATÍV SZEREPBEN -A MATYÓ PÉLDA - a) A reprezentatív népkép elemei - 1. „A festői, pávapompás matyó népviselet"

A Magyar Jövő 1934-ben Akik szégyenlik az ősi viseletet címmel írja le a következő tanulságos példát:

188 „Egy matyót egy idegen úr le akart fényképezni, és amikor a gazda húzódozott, a biztatásra nagymérgesen így csattant fel: Hagyjanak békében! Nem vagyok én pojáca! Szólt, bement a házba és lehányta magáról a gyönyörű népi ruhát." A „Mentsük meg a matyó népviseletet" programadó jelmondata először 1930-ban jelent meg a Borsod című újságban,

189 s ezt számos hasonló követte. 1934-ben például népviseleti ruhaversenyt rendeztek Mezőkövesden, ahol anyagi támogatással igyekeztek dotálni a matyó viselet őrzőit.

190 A 18 tagú zsűribe országos és helyi tekintélyeket hívtak meg, hogy az esemény rangját emeljék. Györffy István és Viski Károly etnográfusok mellett mezőkövesdi tanárok, hivatalnokok foglaltak helyet a bírálók között, valamint a teljesség kedvéért három parasztember is. Habár 300 pengőt osztottak ki jutalmazásul, a Mezőkövesdi Újság szerint

191 „a népviseleti bemutatónak szélesebb rétegeket kellett volna megmozgatni, sokkal több matyót kellett volna a községháza udvarára csalni. Nem lehet még bizonyosan megállapítani, mi lehet az oka annak a közönynek, mellyel a matyóság nagyobbik része elvonta magát attól a délutántól, melyet a matyó ruha ünnepének tervezett a verseny rendezősége." Szintén 1934-ben a helyi Földmíves Ifjúsági Egyesület vezetősége határozta el, a tekintélyes Kovács Mátyás képviselő-testületi tagjavaslatára, hogy elősegítendő a matyó népviselet tekintélyének megőrzését, saját mulatságaira díjtalan belépést biztosít azoknak a legényeknek, akik régi matyó viseletben jelennek meg.

192 Hasonló példát említ Szabó Zoltán is a jó szándékú, de naiv népviselet-mentő kezdeményezésekre:

19

' „A népviselet feltámasztás eszközei bűbájosán naivak. Példának okáért az egyik módszer: Kövesden egy időben az, aki színes kötőben ment a bálba, nem fizetett beléptidíjat. Ennek következtében a legények e színes kötőket szépen becsomagolták újságpapírba, elvitték a kocsma ajtajáig, ott felvették, bementek belépődíj nélkül, és kijövet ismét újságpapírba csomagolva vitték haza a kötőket." 1936 nyarán ismét összefogott Mezőkövesd világi és egyházi vezetése és a legtekintélyesebb értelmiségiek a matyó népviselet megmentése érdekében.

194 „A népviselet fenntartása Mezőkövesd népe számára létkérdés, a fokozódó „kiöltözködés" ellen tehát tenni kell valamit" - állapították meg. P. Jámbor László rendházfőnök felvilágosító füzetkét adott ki „Szól a vészharang" címmel, emellett 8 részes felvilágosító előadássorozatot szerveztek, s az akciót a helyi lapban is folyamatosan propagálták:

195 „Meghívó. Ingyen! Belépődíj nincs! A Korona-mozgóban vetített képes előadást tartunk az elsőkerületi asszonyok és leányok részére 24-én 5 órakor, férfiak és legények részére 27-én 5 órakor. Mit kell tenniük a mezőkövesdi népviselet érdekében? Sorrend: 1. Népviselet más országokban és hazánkban. Vetített képekkel előadja: Újváry Lajos gimn. igazgató. 2. Változások a divatban és a régi népszokások. Előadó: Bayer Róbert ny. igazgató, tanügyi főtan. 3. Miért kell a népviseletet megtartani? Előadó: Jámbor László S. J. házfőnök. Hozzászólások: Milyen nehézségeink vannak még népviseletünk ellen? Tekintettel drágaságára, hogyan lehetne a népviseletet olcsóbbá és egyszerűbbé tenni? m Magyar Jövő, 1934. aug. 26. 7. 1X9 Borsod, 1930. aug. 16. 1. 190 Mezőkövesdi Újság, 1934. szept. 30. 1-2. 191 Mezőkövesdi Újság, 1934. okt. 14. 192 Vö. Dala J.-Erdélyi T., é. n. (1941). 16. m Szabó Z, 1938. 80. 194 Részletesen leírja a korábbi újságcikkek alapján Hankóczi Gy., 1992. 314. 195 Mezőkövesdi Újság, 1936. nov. 22.; nov. 29., 3., dec. 3.