Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

IV. AZ ARISZTOKRÁCIA SZEREPE A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSÉBEN

lítás folyó hó 11-ikén részletesen megtekintette és e fölött szórói-szóra a következőket irta: 'Nagyon bámultam a gyönyörű népmunkákat, a varrottast s azt nagyon megdicsértem, ugy mint te kívántad, de a nélkül is tettem volna, már ajánlottam is minden felé és reménylem, hogy munkát fognak kapni a szegény jó emberek. Kérlek, tudósítsd Gyarmathyné asszonyságot: mennyire örültem tudni, hogy ö oly jó e szegény vidék iránt és hogy én is köszönöm jótékonyságát.' Siettem Önnel mennél előbb ezen örvendetes hirt közölni, mivel tudom, hogy áldásteljes működése fáradságos munkái között ez által némi örömet szerezhetek. Fogadja szívesen részemről is az igaz hála őszinte kifejezését, melylyel váltig maradok Nagyságodnak Budapesten, 1888. év 19/6 igaz benső tisztelője: József föherczeg«". József főherceg etnográfiai tudományos érdeklődését tanúsítja, hogy behatóan foglalkozott a cigányság életével, néprajzával, nyelvével, s e témában tanulmányai is jelentek meg. A cigánynyelvtan című könyvét az Akadémia adta ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című sorozatnak szerkesztője volt, s a cigányokról készült résznek szerzője is. A millenniumi kiállítás néprajzi falujába, amelynek létrejöttét a „kis Európa" eszme inspirálta, s a korabeli Magyarország lakosságának megoszlását tükrözendő 12 magyar és 12 nemzetiségi házat és portát mutattak be, az ő kutatásainak és támogatásának eredményeként került be a cigánykunyhó.

123 A magyar népművészet első reprezentánsaként felfedezett és felkarolt kalotaszegi háziipar főúri körökben kialakult divatjának és személyes patronálásának tanúja és szemlélője volt a Kalotaszegen kutató Jankó János is, aki kisebb újságcikkeiben, tudósításaiban sok idevonatkozó adatot említ: „Én még láttam Kalotaszegen olyan varrottasokat, melyeken 7-8 évig dolgozott az asszony: egy belőlük ott van mai napig is felséges királyasszonyunknál, Erzsébetnél, Gödöllőn... Én még ismertem azt a szegény sánta lányt, a ki a régi varrottasokból feltámasztott első varrottast varrta Eszterházy Pálné hercegasszonynak, mely egyszersmind az első pénzért eladott darab volt 1885-ben" - írja Jankó a Varrottasok a Vasárnapi bazárban című cikkben a Fővárosi Lapokban.

1

"

4 A jegenyefürdői élményeiről tudósítva pedig a következőket írja:

125 „...a 'kalotaszegi varrottasnak' nevezett specialitás már a királykisasszonynak kelengyéjéig is eljutott, hogy ott három termet ékesítsen s mióta nyilvánosságra jutott, hogy a bécsi kiállításon a legelső kitüntetésben e szép munka részesült, azóta még fokozódott a figyelem a varrottas iránt. Királyunk testvére: Lajos Viktor főherceg nagyobb mennyiségű varrottast vitetett Salzburgba szobák berendezésére." A Habsburg-ház tagjai közül a népművészet és a „népipar" támogatásában legnagyobb szerepet azonban Izabella főhercegnő játszott. Tevékenységével egyenesen a „művészi háziipar fő patrónája" titulust érdemelte ki. Izabella, a vesztfáliai eredetű család női leszármazottja 1878-ban lett a Habsburg-sarj Frigyes főherceg felesége. Izabella népművészet iránti érdeklődésének kialakulására a Nemzeti Újság így emlékezett vissza a főhercegnő halálakor:

126 „A kilencvenes években Izabella főhercegnő csodálattal eszmélt a pozsonymegyei falvak lakosságának rendkívül fejlett művészi készségére. Meglepte a szép iránti érzék oly hatalmasan jelentkező ösztönös megnyilvánulása. Falurólfalura járt, tanulmányozva és gyűjtve a mintákat. A hímzések technikáját vizsgálva anynyira megszerette a nép művészetének ötletességét, színpompáját, hogy szinte egész életét ennek szentelte... Ebben a nagy munkában pedig nem állt meg a műgyűjtők egyé121 A millenniumi kiállítás néprajzi falujához JankóJ., 1897.; Balassa M. !.. 1972.; K. Csilléiy K„ 1980. 124 Fővárosi Lapok 1894. dec. 4. 2879-2880. In: Jankói, 1892. 288-289. 125 Fővárosi Lapok 1890. aug. 22. 1693-1695. In: Jankói, 1892. I2f> Tóth Kálmán újságcikk-gyűjteménye, HOMNA Itsz. 4680.