Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

IV. AZ ARISZTOKRÁCIA SZEREPE A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSÉBEN

IV. AZ ARISZTOKRÁCIA SZEREPE A NÉPMŰVÉSZET FELFEDEZÉSÉBEN A népművészet felfedezésében és felértékelődésében az arisztokrácia politikai lojalitását, a magyar kultúra és a nemzeti ipar iránti gesztusértékű érdeklődését és néppártoló támogatását jelentős befolyásoló tényezőnek kell értékelnünk. Magyarországon az 1885. évi országos háziipari kiállítás sikere jelentette azt az áttörést, amely a népművészet divatjához vezetett.

1

" A divat kibontakozását az arisztokrácia, sőt az uralkodó család érdeklődése és támogató hozzáállása is motiválta. Gyarmathyné, a nagy sikerű kalotaszegi szoba összeállítója és „háziasszonya" maga írta le az uralkodó család látogatásával kapcsolatos személyes élményét a Királyné lepedője címmel a Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából című munkájában:"

4 „Hajtásos lepedőt s felibe kilencz varrottas csupú párnát tettem a kiállítási ágyba, s mint az már annak a rendje, ott volt az ágyfütűl való is, a falon a rudravaló tömött sora virított, az asztalon nagyrózsás abrosz, a bejárat felett régi párnacsúpok. Ezek a csúpok vonták magukra boldogult Rezső (?!) trónörökös figyelmét és méltán, mert ezek valóban kitűnő régi darabok. Nagyon tetszett nekem, hogy ezek a régi magyar munkák, melyek nagyrésze kétszáz év előtt készült az én szülőfalvamban, úgy felkeltette az idegenek érdeklődését." „Erzsébet felséges királynénknak megtetszett egy gyönyörű fehéres lepedő; ez sem volt eladó, de a felügyelő nem merte ezt megmondani s a magas parancs után elküldte azt Gödöllőre, én pedig jó pénzért kiengeszteltem a körösfői menyecskét, akié a lepedő volt. Herczeg Eszterházy Pálnénak az abrosz tetszett meg, de azt már nem adta oda a felügyelő, hanem irt nekem, hogy nem lehetne-e hasonlót készíttetni" - idézi Jankó János a Kalotaszeg magyar népe című müvében. A királyné továbbra is érdeklődést mutatott Kalotaszeg iránt, s Mária Valéria főhercegnő kelengyéjébe egy öltözőszoba kék és egy nappali piros készlet kivarrását rendelte meg a kalotaszegi asszonyoktól. 1890-ben a Der Bazar című Berlinben megjelenő újság riportere is ír arról a kalotaszegi varrottasról, ami Mária Valériának készült. Bécsben kiállították a kézimunkákat, és több külföldi lap ismertette, elismerő sorokat írva a munkáról.

115 Ugyanebben az évben a Kalotaszeg című újság beszámol arról is, hogy Mária Valéria főhercegnő kívánságára „több osztovátán csattog az a fodor vászon, melyből sütő abroszok és tányértörlök készülnek az új háztartás részére"."

6 Az országos kiállítást követő évben a Vasárnapi Újság részletes ismertetést közölt József főherceg Tátraiureden épített új nyaralójának berendezéséről:"

7 „A kastély földszintjének közepén lévő nagy, kerek ebédlőt Bak Lajos kolozsvári müasztalos magyar díszítő stílben készült bútorai foglalják el: keresztlábú ebédlő asztal (közepén 1886 felirattal), szív alakú háttámlájú székek, almáriomok, pohárszékek, ládák, fali tálasok tele 113 A népművészet múlt század végi felfedezéséhez Kresz A/., 1968.; Bellák G, 1986. 21-26.; Hofer T., 1989.; Fejős Z, 1991. 114 Gyarmathy Zsigáné 1896. idézi Jankó J, 1892. 101. 115 Tőkés I.. 1989. 220. 116 Idézi Fejős Z, 1991. 147. 117 Vasárnapi Újság 1886. 573-574.