Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN - 2. „A magyar falvak királynője" A matyó népművészet „felfedezése"

zett kiállításba így természetes módon került bele az alföldi háztípusok képviseletében a matyóság lakóháza, a már feltűnést keltett matyó viseletekkel.

61 Kovács Gyula pedig a néprajzi kiállításról szóló beszámolójában úgy foglalta össze a matyókról szóló tudnivalókat, hogy „nagyon conservatívek viseletükben és szokásaikban, minden befolyást távol tartanak maguktól, bizalmatlanok, felettébb munkások és vallásosak. A tarka-barkaság, a pántlikás czifraság, ránczos szoknyák iránt nagyon sok az érzékük."

62 A néprajzi falu sikerét a millennium hazafias lelkesedése előre vetítette ugyan, s a sajtó is szép szavakkal propagálta a kiállítást, mely „egy-egy darab áldott hazánk tősgyökeres magyarságából".

6

"' Kiemelkedő sikere volt a Magyar utca 11. szám alatt felépített matyó háznak. A Szabadság című újság a megnyitó után tudósított:

64 „Óriási közönség bámulta a falvak házai között Matyónia egyik házát, mely egyik legérdekesebb látványt nyújt eredeti berendezése által a kiállítási faluban..." Az igazi sikert és ismertséget azonban a matyó lakodalom fővárosi bemutatása hozta meg.

65 Annak a törekvésnek része volt ez, melynek célja, hogy „időnként vidékről felhozott nagyobb csoportok jellemző ünnepi eseményeket jelenítsenek meg, hogy a kiállításlátogató városi közönséget a valóságos esemény élményében részesítsék." A matyó lakodalomra 1896. szeptember 8-án került sor. Fő szervezője a kövesdi főjegyző, Morvay János volt, a fiatal pár pedig a közgyám fia, a 23 éves Gáspár József és menyasszonya, a Csirmaz-hadból való Mária voltak. Mintegy 150 főből álló násznépet válogattak ki, felszállították a község kocsiját is három lóval, a menyasszonyi ágy viteléhez. Az egyházi szertartást a terézvárosi templomban Kucsera Ferenc mezőkövesdi káplán tartotta, majd a lakodalmas menet az Andrássy úton végigvonulva jutott el a városligeti matyó házhoz. Az út két oldalán zsúfolódó érdeklődő városi közönség nagy tetszéssel fogadta a látványos, mulatozó színes menetet, a matyó népviselet festői élőképét. A néprajzi faluban is olyan nagy volt a nézősereg, hogy a közeli jászház tágasabb udvarára vonultak át táncolni. Ez a Budapesten megtartott lakodalom volt a matyóság első nagy nyilvános szereplése, a matyó népművészet felfedezésének fontos állomása. Ez az esemény egyrészt példaértékű a népi kultúra századvégi értelmezése és értékelése szempontjából, másrészt pedig a matyó népcsoport saját önértékelése szempontjából is. A matyó népművészet igazi felfedezésében és széles körű ismertségében kiemelkedő szerepet játszott Izabella főhercegasszony, a királyi herceg neje, aki „a művészi háziipar fópátrónája és terjesztője" volt. A matyóságra egyébként gróf Batthyány Lajosné, az Országos Háziipari Szövetség elnöke, valamint Benczúr Gyula festőművész felesége, a szövetség alelnöke hívták fel a főhercegné figyelmét.

66 A két jeles arisztokrata hölgy ugyanis már korábban megismerkedett a matyók népművészetével, sőt segítségükkel és támogatásukkal indult meg a matyó hímzések külföldi „vendégszereplése", hiszen az általuk támogatott Tulipán Szövetség 1908-ban már matyó hímzéseket küldött a londoni világkiállításra, majd 191 l-ben a torinói világkiállításra is.

67 A főhercegasszony ötlete volt, hogy „a matyók háziiparának népszerűsítése okából" az ún. Izabella-bálon, a farsangi szezon legkiemelkedőbb eseményén matyó 61 Jankó.J., 1897. 36. Szemkeö£., (szerk.) 1989. 31. (

'

2 Kovács Gy, 1896. 263. 63 Borsod megyei Lapok, 1896. március 24. 64 Szabadság, 1896. május 6. 65 Vö. Fügedi M., 1989. 313-328. 66 Maga Benczúr Gyula tervezett is matyó hímzéseket, s a század első évtizedeiben az ún. Benczúrminta élő fogalom is volt a matyóknál. 07 Pongrácz Margit visszaemlékezései, 1952. LA 3540.