Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN - 2. „A magyar falvak királynője" A matyó népművészet „felfedezése"

Kós Károly „választott hazájáról", Kalotaszegről írott személyes érzelmekkel teli, de történeti és néprajzi adatokban és alapvető összefüggések feltárásában is forrásértékű művében külön fejezetet szentel Kalotaszeg művészeti értelmezésének, melynek címe is jelzésértékű: „Kalotaszeg: művészeti fogalom". Itt a következőket állapítja meg:

52 „Ha igaz az, hogy a nép művészete - éppen mert ösztönös művészet - hü kifejezője a nép legbelső érzéseinek, igaz tükre jellemének, kedvének, életfelfogásának és intelligenciájának, akkor a kalotaszegi magyar nép minden magyar népcsoport legmagyarabb, legintelligensebb és legvidámabb kedvű tagja. A valóság nem is jár ettől a feltevéstől messze." 2. „A MAGYAR FALVAK KIRÁLYNŐJE A matyó népművészet „felfedezése" A matyóság a kalotaszegiek mellett talán a legegyértelműbben reprezentatív szerepre kiemelt népcsoport, e kiválasztódásának számos jó és rossz következményével. A matyóság felfedezése és megismerése is több szálon zajlott a 19. század végétől. A néprajzi, tudományos érdeklődés korán megmutatkozott és több hullámban is felerősödött e népcsoport iránt. Bár ezek a néprajzi kutatások teljességre törekvő, monografikus igénnyel készültek, a nagyközönség és a köztudat egészen más arculatú „matyóságképére" igazán nem tudtak hatást gyakorolni. A matyó népművészetet is a korabeli népszerű, romantikus, mitizáló „nemzeti" felfogás, az ősi néplélek rajongó felfedezése tette ismertté, s ezt a szuggesztív képet nem a néprajztudomány, hanem lelkes művészek, írók és a háziipart pártoló arisztokraták alkották meg. Az első leírás a matyókról 1857-ben a Napkelet című folyóiratban látott napvilágot. A rajzzal is illusztrált rövid néprajzi jellemzés elsősorban a viseletet részletezi, de már ekkor megjelenik a népcsoport különlegességére való utalás, hiszen a matyókat mint „a magyar népnek egy különváló faját" említi az -y- szignálású cikk.

53 Ezt követően az 1885-ös országos háziipari kiállításon jelenik meg ismét a matyóság a nagyközönség előtt. Az akkor bemutatott 15 „élethű parasztszoba" célja a korabeli magyar országterület néprajzi képének teljességre törekvő bemutatása volt, amely nagy sikert aratott. A matyók kiválasztásának okát nem ismerjük, de a kiállításról készült jelentésben Herich Károly a „keleties tarkaságot, az elénk színeket, gazdag kivarrott díszeket" említi.

54 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című nagy vállalkozás 1891ben megjelent kötetében Kandra Kabos leírásában ismét fontos megállapítások olvashatók a matyók jellemzésére:

55 „Mező-Kövesd mezővárosában és környékén lakik tömegesebben a magát Mátyás királytól származtató matyóság, az az érdekes palócz-féle magyar faj, melynek mind nyelvjárása, mind viselete a legsajátszerübb ezen az egész vidéken, faji jellege pedig a legszebbek egyikének mondható az egész Alföldön." 52 Kós K., 1932. 174. *-y- 1857.386-387. 54 Herich K., 1886. 55 Kandra K, 1891. 266.