Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

elérte a 15-20 millió forintot. Ez, és az M3-as autópálya régészeti feltárására elnyert állami támogatás tette lehetővé, hogy a múzeum eredményesen működhessen, és sokoldalú sikereket könyveljen el. A Herman Ottó Múzeum 1993-ban szerződést kötött az Autópálya Igazgatósággal, hogy a létesítendő M3-as autópálya nyomvonalán 70 m szélességben és 80 km hosszúságban a későbbi folyamatos munkavégzés érdekében kimenti a régészeti leleteket. A sikeres pályázatok és a célfeladatokra átvett pénzeszközök révén sikerült valóra váltani a szakmai elképzelések nagyobb részét. A papszeri kiállítóépületben elkészültek a Miskolc története (1990), a Szép tárgyak dicsérete (1990), a „Mit ránk hagytak a századok" (1994), a Kárpát-medence ásványai (1995) című történeti, néprajzi, régészeti és természettudományi állandó kiállítások. Küllemében a Herman Ottó Múzeum központi épülete megújult, és sikerült egy több mint 1500 m

2-es régészeti centrumot kialakítani. Az új múzeumigazgató 1991-ben kísérletet tett a Herman Ottó Múzeum korábbi osztálystruktúrájának megváltoztatására. Elképzése szerint a korábbi gyűjteményre alapuló osztályok helyett három részleg jött létre: muzeológiai, menedzser-ellátó és tudományos osztály. A muzeológiai osztály magába tömörítette az összes muzeológust és a gyűjteményi munka szakalkalmazottak. A menedzser-ellátó osztály feladatkörébe tartozott a gazdasági ügyvitel, a karbantartás és a szakmai feladatok érdekében a támogatások megszerzése, a szponzorálás. A tudományos osztály tagjai pályázat útján határozott ideig az intézmény kiemelt tudományos feladataival foglalkoztak. 1991-ben 3 hosszú távú tudományos program indult be: Miskolc város történetének kutatása és a várostörténeti monográfia elkészítése; Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészetének vizsgálata és önálló kötetben való megjelentetése; a magyar honfoglalás régészeti kutatása és kiállításon történő bemutatása. Két évvel később módosult a program. Az előbbi elképzelésekhez kapcsolódott a Bodrogköz és a Bódva-völgye történeti-néprajzi monográfiáinak, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalomtörténeti topográfiájának elkészítése. Sajnos a szervezeti átalakítás nem járt sikerrel, ezért 1995-re újból létrejöttek a hagyományos gyűjteményi osztályok. A tudományos elképzelések nagyobb részét azonban sikerült valóra váltani. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete című kiadvány 1997-ben látott napvilágot. A honfoglalás korának kutatása több kiadványt is eredményezett, és 1995-ben egy rendkívül sikeres kiállítás nyílt a magyar honfoglalás régészeti emlékanyagából. A Bodrogköz népéletét bemutató Hármas határon című kötet 1986-ban jelent meg, és a maga nemében újszerű bemutatását nyújtja egy két ország terüle-