Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999
A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA KITELJESEDÉSE (1973-1990) A Herman Ottó Múzeum és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet életében 1973-ban döntő változások következtek be. Az év elején Szabadfalvi Józsefei, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének keretében működő Akadémiai Néprajzi Kutatócsoport munkatársát nevezték ki megyei múzeumigazgatónak. Szabadfalvi József 17 évig irányította a múzeumot. Igazgatóságának ideje a Herman Ottó Múzeum 100 éves történetének arany korszaka. Az intézmény az ország egyik legjelentősebb múzeumává vált, a megyei múzeumi szervezet pedig a szakmai-tudományos tevékenységét tekintve az utolsók közül az elsők közé küzdötte fel magát. Az új igazgató először a Herman Ottó Múzeum átlagon felüli működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket teremtette meg. Ez megfelelő alapot biztosított ahhoz, hogy az intézmény Északkelet-Magyarország legfontosabb társadalmi kutatóbázisává váljon. Közben párhuzamosan folyt a megyei múzeumi szervezet bővítése, szakmai struktúrájának kialakítása. Szabadfalvi Józsefnek rövid időn belül sikerült elérnie azt, amiért elődei hiába fáradoztak. 1974-ben a múzeum megkapta a megyei könyvtár megüresedett épületét Miskolc központjában, az Erzsébet tér 3- szám alatt. Ezzel lehetővé vált a felújításának végső stádiumába érkezett papszeri múzeumépület feladatkörének meghatározása. Az épület földszintjének nagyobbik részén műtárgyraktárakat alakítottak ki, itt kaptak helyet a restaurátori műhelyek és a fotólaboratóriumok. Az emeleti rész teljes egészében, és a földszint két boltozatos terme kiállítótérré változott. Erre csak úgy volt lehetőség, hogy az új múzeumi épületbe települt a könyvtár, a régészeti gyűjtemény, a kerámiarestaurátori műhely és a történeti-néprajzi-régészeti adattár. Az átköltöztetést és a létesítendő új állandó kiállítás előkészítését már a teljesen új összetételű szakembergárda végezte. Szabadfalvi József kinevezésekor a korábbi gárdából 3 muzeológus maradt. Gádor Judit és Hellebrandt Magdolna régészek, akik 1971 végén kerültek a múzeumba, valamint Bodó Sándor etnográfus, aki rövid kitérő után az új igazgató legközvetlenebb munkatársa, helyettese lett. A múzeum vezetője korábbi munkahelyéről, a debreceni egyetemről toborzott fiatal szakembereket. 1973-74-ben 5 fiatal, frissen végzett muzeológus került a múzeumba, majd miután 1974-ben a megyei múzeumi szervezetbe integrálódott a Diósgyőri Vármúzeum és a Miskolci Galéria, újabb szakemberek kerültek az intézményhez, köztük 2 művészettörténész, l-l kiállításrendező és gyűjteménykezelő. A je-
