Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

Komáromy József nemcsak kiváló szervező, hanem jó taktikus, a korszak politikai körülményei ellenére nyugodt munkafeltételeket is megteremtő múzeumigazgató volt. Az egykori Borsod-Miskolczi Múzeum 1930-ra vette birtokba az egész papszeri múzeumépületet. Az 1940-es évek elején azonban már ismét szűknek bizonyult. 1950-ben felvetődött a gondolat, hogy a Városház tér 20. szám alatti Müller-féle házat meg kellene szerezni, ahol helyet kaphatna a gyűjtemény egy része, és a gazdag várostörténeti anyagból is kiállítás nyílhatna. Ez a terv meghiúsult. A főutca egyik házának pincéjét megszerezve sikerült a raktározási gondokon átmenetileg enyhíteni. A múzeum zsúfoltságának megszüntetésére a könyvtár kitelepítése után 1953/54-ben átalakításokat végeztek. A munkálatok során a kétszintes, karzatos kiállítási termet födémmel elválasztották úgy, hogy a földszinten raktárak, az emeleten pedig egy nagy kiállítási terem keletkezett. A régi épülethez egy új laboratóriumot építettek. Az átalakítás után a kiállítótermek az emeletre kerültek, míg a földszinten a raktárak, irodák, laboratórium és a gondnoki lakás helyezkedett el. A múzeum átalakításának terveit ifj. Horváth Béla készítette, aki hosszú időn keresztül a múzeum aktív támogatója volt, és a város építészettörténetének feltárásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A miskolci múzeumban 1945 előtt 74 kisebb-nagyobb időszaki kiállítás készült. Komáromy József igazgatósága első 10 évében az állami és pártszervek nyomására megközelítően ugyanennyi. Visszaemlékezése szerint: „A helyszűke miatt egyes esetekben az a sajnálatos helyzet állt elő múzeumunkban, hogy az állandó kiállítások rovására, nagyobb kiállítások esetén azok teljes megszüntetésével volt csak képes a múzeum időszakos kiállításoknak helyet biztosítani". „Az időszakos kiállítások sorában kétségtelenül több olyan is szerepelt, amely jellegénél fogva nem tartozott szorosan a múzeumhoz". Ezek közé tartoztak a képzőművészeti tárlatok, az ipari termékbemutatók, amelyek az időszaki kiállítások kétharmadát tették ki. Az államosítást követő évtizedben mindössze három állandó kiállítást rendezett a múzeum. 1953-ban már állott a megye régészeti emlékeit és a Bükk élővilágát bemutató állandó kiállítás. Ehhez később a megyeszékhely gazdag múltját bemutató tárlat csatlakozott. Komáromy József mindent elkövetett, hogy a múzeum területét bővítse, új helyszíneken múzeumi filiákat alapítson. 1953-ban vetette fel Herman Ottó egykori lillafüredi lakóháza múzeummá alakításának tervét és az új massai ős kohó helyreállításának elképzelését. Tervei csak pályafutásának végére valósultak meg. Igazi álma azonban egy új múzeum építése volt, amelyben az 196l-ben 68 529 darabos gyűjtemény, az állandó és időszakos kiállítások és a kiszolgáló létesítmények megfelelő helyre kerülhettek volna. 196I. évi jelentésében nem kis