Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

SALT-BOXES WITH STANDING CHINESE FIGURES The two figurines come from the first products of the stoneware factory founded in 1832. Their original function was salt keeping. Salt could be poured out of them after putting off the hat of the Chinese figurines. The shape of the figurines made by moulding was designed at the glass-work near Miskolc. The white colour of the objects refers to the original intention of the owner of the factory to make china. V. L. 113. MARKO KÁROLY (1791-1860) NAPLEMENTI TÁJ MERKÚR ÉS ARGOS ALKJAIVAL 1838. Olaj, karton, 28 x 40 cm. Jelzés: b. I. (C. Markó 1828.) Ltsz. P.77.251. A reformkori művészet legnagyobb festőegyénisége eredetileg mérnöknek tanult Kolozsvárott és Pesten. Majd 1822-tól a bécsi akadémián folytatott festészeti tanulmányokat. Korai műveiben az akkori Magyarország hegyes tájait, az Aggteleki cseppkőbarlangot és más látványos motívumokat örökített meg. A bécsi nyomorúságos évek után Kismartonban, majd Gömör megyében dolgozott, végül egyik mecénása segítségével Itáliába költözhetett. Távozása előtt elkészítette a magyar tájfestészet egyik legnagyobb remekét, a Visegrádot (1830 körül). 1832től 1838-ig Rómában, majd Pisában élt. 1843-ban Firenzében telepedett le és a város közelében lévő Villa Appeggiben élt egészen haláláig. A magyar hazával való kapcsolata sohasem szűnt meg. 1845-ben a Tudományos Akadémia tagjává választotta. 1853-ban hazalátogatott. Markó nemcsak festői, de emberi kvalitásaival is kitűnt: segítette a rászorultakat, támogatta hazájának ügyét. A Naplementi táj Merkúr és Argos alakjaival című képét Itáliában festette. (A két bal alsó sarkában lévő C. M. monogram mellett látható 1828-as dátum más kéztől származik.) A festmény finom tónusai, atmoszférikus hatást keltő lágy színei alapján a mű keletkezése a harmincas évek végére tehető. A fatörzsön ülő és fuvolán játszó koszorús Hermész istent jeleníti meg, míg a másik, nehézkesebb, gubbasztó figura Argosz. A kép az „Io" mítosz körébe tartozik, a tehén a Hera parancsára átváltoztatott Io királylány, akit Argosz őriz, de Hermész zenéje elaltatja. A zárt, egységes kompozíció, a gyengéd rajzi megoldás és bensőséges hangulati elemek alapján a kép Markó egyik jelentős alkotása. Irodalom: Bodnár 1980. KÁROLY MARKÓ: LANDSCAPE AT SUNDOWN WITH THE FIGURES OF MERCURY AND ARGOS Károly Markó is the greatest painter personality of the Age of Reforms who lived in Italy from 1830 until his death. His painting of mythological lyricism was made in Italy. The closed, unified composition, the soft drawing and intimate elements make this painting one of the most significant works by Markó. Vé. L. 114. MEZŐCSÁTI MISMMNCSÓK Mezőcsát, 1838,1846. Méret: m: 27,8 cm, szájátmérő: 10 cm, lalpálmérő: 6,8 cm. Ltsz. 53.6.1. Az ember alakú cserépedényeknek nagy művelődéstörténeti háttere van, végigkíséri a kerámia több ezer éves történetét. Ezek reprezentatív darabjai az ember alakú boroskancsók, a miskák. Köpcös férfialak, testén végig sujtásos kabát van, fején huszárcsákót visel. Általában 2-3 literesek, ritkán nagyobbak is lehetnek. A miskák legszebb darabjait Mezőcsáton korongozták, de készültek még néhány alföldi központban, így pl. Debrecenben, Tiszafüreden, Mezőtúron, Hódmezővásárhelyen is. A miskák - a feliratuk tanúsága szerint - mindig megrendelésre, meghatározott személy részére, ajándéknak készültek. Éppen ezért különös gonddal készítették mindegyiket. Ez is magyarázza a nagy ornamentikái változatosságot és gondosságot. Díszítményében meghatározott a két, plasztikusan rátett sujtásor a test két oldalán. Plasztikusan ábrázolják és festik a fejet is. A sujtáok úgy helyezkednek el, mintha a mente nyitva lenne. Jellegzetes növényi ornamentika két helyütt található, elöl a sujtáok között, valamint hátul a fül két oldala mellett. Középütt gyakran zöldre festett, plasztikusan ábrázolt kígyót is találunk. A leggyakoribb növényi díszítőelemek a hat- vagy többkaréjos virágok, különböző megoldáú tulipánok, fürtös virágok. A növényi díszítmények írókával festve és bekarcolással készültek. Több díszítménynek a körvonalát bekarcolták a festés előtt, ezzel nemcsak folt-, hanem rajzhatást is elértek.