Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

gének, gazdagságának megfelelő új levelesládát kell készíttetni. Az ismeretlen, de minden bizonnyal miskolci asztalosok szaktudásáról árulkodó, négy lábon álló, fenyőfából készült láda eleje és teteje egyaránt intarziás díszítésű. Amíg a láda elején két rozettát láthatunk lóhere formájú berakással, addig a fedelén a kazettás betétekben hatágú csillagokat. A céhláda legdíszesebb eleme fedelének belső oldala. Itt olvashatjuk a pántvasakkal három részre osztott mező centrumában azt a piros betűs feliratot, amely a készítés idejére utal. A felirat alatt piros szalaggal átfont körben a tímármesterség legfontosabb szerszámai helyezkednek el: a kétnyelű meszesbőrkoppantó kés, a rajta keresztben levő taszítóvas, jobbra a görbe bőrvágó, balra pedig az ár meszesfogóval együtt. A felirattól kétoldalt a tímár-varga céh életéből ellesett mozzanatokat örökített meg az ügyes kezű festőasztalos. Az egyik kép a bőrcserzés műveletét mutatja be, míg a másik a bőrt mérő, vagy szabó mesterek munkáját örökíti meg. A láda sarkait kerek fejű vasszögekkel felerősített csipkézett szélű lemez fogja össze, illetve stabilizálja, amelynek kidolgozásához szervesen illeszkedik a láda elején és két oldalán ugyancsak sárgarézből készült díszes kulcspajzs és a lenyitható vasfogantyúkat rögzítő két áttört díszű pánt. A láda belseje 30-29-29 cm belvilága részekre osztott, a középső rész pedig még további két részre tagolódik. A baloldali rekesz külön lezárható falappal van ellátva. A festéshez, a rézpántokhoz hasonlóan a láda fedelét rögzítő pántvasak is mesterremeknek számítanak, miskolci lakatosok keze munkáját dicsérik. Irodalom: Bodgál 1966. CHEST OF A GUILD The most ornamented part of the chest of the Miskolc tanners' and shoemakers' guild is the inner part of its top. Here we can see the most important tools of tanners, the process of the tanning and the work of tanners and shoemakers. V. L. 93. A MISKOLCI BODNÁRCÉH BEHÍVÓTÁBLÁJA Miskolc, 1801. Méret: 28 x 17 cm. Ltsz. 53-746.2. Középkori eredetű az a szokás, hogy az egyes alkalmakra megidézetteket szimbolikus tárgyak körbehordozásával, azok felmutatásával szólították fel. Ezek a tárgyak igazolául szolgáltak arra, hogy felmulatójuk egy felsőbb testület, vagy személy nevében járt el. A céhek esetében ez a tárgy a behívótábla volt. A táblát meghatározott szabályok szerint a céhmester indította el. A gyűlésen való megjelenés hírüladásán túl ezeket a táblákat avatái alkalmakkor, temetéseken és körmeneteken egyaránt hordozták. Arról is tudunk, hogy olykor a céh legényeinek kérésére is elindult a tábla, hogy hírül adja mesterremek elkészültét. Az 1950-es évek végén még „járt a tábla" Miskolcon, az öreg csizmadiák között szaktársaik elhalálozását és temetésük időpontját adva hírül. A miskolci céhek behívótáblái éppúgy, mint az ország má részeiben, eredetileg fából készültek. A 18. század elején jelentek meg először a rézből készült jelek, amelyek egylaposak voltak. Ezt váltotta fel az a táblatípus, amelynek díszes homloklapja mögött levélszekrényke helyezkedett el az üzenet befogadására. Az első ilyen tábla az 1801-ből származó bodnárcéhé volt. A miskolci bodnárcéh 1801-ből származó táblája magasan domborított sárgarézből készült, felül nagy hordozógyűrűvel van ellátva. Az ovális tábla felső peremét rózsákból és babérlevelekből komponált koszorú ékesíti. Mezőjében két, hordóra támaszkodó oroszlán látható, fölöttük hétágú korona és a bodnármesterség különböző szerszámai: körző, véső és egy késféle eszköz. A baloldali oroszlán feje fölé beütött NB C, szemben a másik oldalon TJ rövidítés a N(EMES) B(BODNÁR) C(ÉH) T(ÁBLÁJA) szöveget helyettesíti. A kompozíció alsó részében az 180l-es évszámot, valamint további két másik kádárszerszámot figyelhetünk meg: bárdot és faragóbunkót. A tábla hátoldalára kerek levéltartó szekrénykét forrasztottak. Irodalom: Nagybákay 1981. CALL-UP TABLE OF THE MISKOLC GUILD OF COOPERS It was made of high relieved brass. The upper edge of the oval table is decorated by a wreath composed of roses and laurel leaves, in the centre of which we see different tools of the coopers' activities. D. I.-K. L. 94. BOKÁLY Stomfa, 1804. Méret: m: 22 cm. Ltsz. 83-12.1. A Pozsony megyei Stomfának habán hagyományai mellett egy időben virágzó manufakturális fajanszipara is volt. Megbízható adatokat a ma-