Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

gilding on it. On its facial side there is a depiction of the Saviour in tunic, on the backside we see Virgin Mary in orans position in a long, striped dress and glory around her head. There are Greek inscriptions around the figures. According to the suggestions this object is an imitation of Byzantine breast crosses made in Bulgarian workshops. R. L. 45. SZT. ISTVÁN KIRÁLY (1000-1038) DENÁRA Ltsz. 75/6. Előlap: STEPIIANUS REX; egyenes szárú kereszt, szárai között ékek. Hátlap: REGIA CMTAS; éremképe, mint az előlapja. A magyar múzeumok éremgyűjteményeinek mindegyike elsődleges gyűjtési feladatának tekinti a magyar pénzverés reprezentálását. Ez a pénzverés államalapításunkkor, István király alatt kezdődött el. Nyugati mintára ezüstpénzeket: dénárokat és néha annak felét, obulust vertünk. Ali. századi magyar pénzek kiváló minőségűek voltak; külföldön - Észak-Európában - is szívesen fogadták. A magyar pénzek ezt a jó minőségüket a 12. században elveszítették, István király 0,8 g-os, 900%-os finomságú pénze 0,1 g-ig is süllyedt, finomsága pedig néha az 500%-ot sem érte el. Kicsi felülete csupán néhány vonalkából alakított éremképet tett lehetővé. Csak a 13. század hozta meg az ismét forgalomképes magyar pénzt. A Herman Ottó Múzeum a mintegy 350 db Árpád-kori pénze reprezentálja a magyar pénzverés első nagy korszakát. Árpád-kori pénzeinek sorozatában nemcsak a típusok, hanem azok lényeges változatai is megtalálhatók. Irodalom: CNH. 1. 1. MINT OF KING STEPHEN (1000-1038) King Stephen's (1000-1038) silver denarius. On the obverse we see the inscription STEPHANUS REX and a cross with spikes between its bars. On the revers there is an inscription REGL\ CPVITAS. In the first phase of the Hungarian coinage that started during the reign of king Stephen silver coins were made according to the western pattern. Hungarian coins of the 11th century were of outstanding quality, they were willingly accepted abroad, e.g. in Northern Europe. G. I. 46. BORDÁS NYAKÚ PALACK 10. század Lelőhely: Edelény-Borsodi földvár Méret: m: 10,5 cm, szájátmérő: 5,5 cm, fenékátmérő: 5,6cm. Ltsz. 93-8.11. A lelőhely, a borsodi földvár Miskolctól mintegy 30 km-re É-ra, a Bódva folyó partján, egy lapos dombon helyezkedik el. A domb mintegy 15 m magasan emelkedik a folyó szintje fölé, 205 x 105 m-es platóját vették egykor körbe a vár sáncai, amelyek 5 m magasságban több helyen még ma is állnak. A vár régészeti kutatását 1987-ben kezdtük meg. A sáncok átvágásából egyértelműen kiderült, hogy azokat a magyar államalapítás korában, all. század elején építették. A dombon, a sáncépítést megelőzően azonban a 10. században egy település állt, amelynek házait, kemencéit sikerült feltárnunk. Ez a település leégett, a házak romjai alatt megtaláltuk teljes berendezésüket, főzőedényeiket, mezőgazdasági és háztartási eszközeiket, lószerszámokat. Előkerült továbbá néhány egyszerű ékszer is, amelyekhez hasonlót honfoglalás kori sírokban találhatunk. A borsodi földvár területén feltárt település a legnagyobb kiterjedésű, biztosan honfoglalás kori falu a mai Magyarország területén. Az előkerült leletek közül a leggazdagabb és legjelentősebb a kerámiaanyag. Mindegyik leégett házban 10-15 ép, vagy csak a föld által összenyomott edényt találtunk. Némelyik közülük a ház leégésekor keletkezett tűzben deformálódott. Az edények nagyrészt a korszakban általánosan ismert típusokhoz tartoznak, van azonban néhány, a magyarországi anyagban kevéssé ismert darab is. Ilyenek például a bordás nyakú edények, amelyek feltűnően nagy számban fordulnak elő ezen a településen. A világosbarna, finom agyagból készített, vékony falú edény hengeres nyakát három vízszintes borda tagolja. Az edénytípus innen kapta a nevét. Erősen kiszélesedő vállán két kisméretű fül helyezkedik el, melynél fogva fel lehetett függeszteni. Testét a korszak jellegzetes motívuma, a bekarcolt hullám- és egyenes vonalköteg kombinációja díszíti. A kisméretű edényt folyadéktárolásra használták. A bordás nyakú edények jelenlegi ismereteink szerint a honfoglaló magyarsággal jelennek meg a Kárpát-medencében, kizárólag az ő temetőikre és településeikre jellemzőek, feltehető, hogy őseink előző hazájukból hozták magukkal őket. VESSEL WITH RIBBED NECK The vessel with ribbed neck was found in Edelény, in the course of the excavation of the Borsod earthwork. Archaeologists unearthed it at the