Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

irányuló kereskedelem útját is. A fokozatosan elszegényedő szarmaták települései több száz éves egy helyben lakásról, és hatalmas lélekszám­ról tanúskodnak. A települések közelében találhatók a temetők, az itt feltárt viseleti tárgyak elhelyezkedése kirajzolja a hajdanvolt viselet kör­vonalait, mely kisebb-nagyobb változtatásokkal a nomád világ „unifor­misa". Athajtós, kaftánszerű felsőruha, csizmába tűrt nadrággal, nők­nél és férfiaknál egyaránt, derékban övvel. A női övet egy bronzkarikán fűzték át, a lecsüngő övrészt pedig gyakran gyöngyökkel díszítették. Gyakran találunk színes üveg-, paszta-, borostyán- vagy féldrágakő­gyöngyöket a ruházat egyéb részein is, így a nyak körül, a mellen, a ruhaujjakon, a ruha, nadrág, vagy a puha szárú csizma díszeként is. Fibulánk egy gazdag női sírból került elő, ezüst és arany kombinációjá­val készült. Masszív, téglalap alakú ezüstlemez az alapja a csonka gúla alakú ékszernek. Az ezüstlapra fehér, pasztaszerű anyagot halmoztak, melyet beborítottak egy vékony aranylemezzel. Az aranylemezt több sávban kialakított, művészi granuláció díszíti, közepén szintén gyön­gyözéssel övezett foglalatban egy ovális borostyán látható. Az ezüstlap és az aranylemez találkozásánál hengeres, rovátkolással ellátott ezüstdrót fut körbe. Hátlapjára forrasztott, rugós tűszerkezete ma is működik. Ruha alját díszíthette a többsoros borostyángyöngy füzér, a hengeres borostyánok között volt néhány sokszögűre csiszolt karneol, egy-egy lapos, kerek kalcedon illetve rózsakvarc, és néhány ezüstfoglalatú ko­rall is. Az aranyfibula Pontus-vidéki ötvösműhely jellegzetes terméke, a bo­rostyánokkal együtt kereskedők révén kerülhetett vidékünkre. Irodalom: Párducz 1944., 1950.; K. Végh 1971.; K. Végh 1975: Lovász 1992. GOLD FIBULA, AMBER BEADS Sarmatian tribes occupied the Great Hungarian Plain arriving from the steppes of South Russia. This gold fibula comes from a rich female grave. It is a characteristic product of a North Pontic workshop. To­gether with the amber beads it could reach our territory by the means of trade. L. E. 33. FIBULÁK, GYÖNGYÖK Népvándorlás kor Lelőhel) <: Ti szakarád-Inasa Méret: h: 8 cm; h:5,7 cm. Ltsz. 8336.1.; 83-4L.2. A leletek egy kis lélekszámú közösség temetőjéből származnak, melyet nagyrészt kiraboltak. A megmaradt régészeti anyag etnikumhoz való kötése nagyon nehéz, gepida, szarmata és alán hatásokat mutat. A hunok európai megjelenésükkor a Fekete-tenger mellékéről, Erdély és az Al-Duna vidékéről számtalan népelemet mozdítottak el. Ezek, magukkal hozva jellegzetes viseleti darabjaikat és tárgyaikat, még a hu­nok igazi megjelenése előtt megváltoztatták a Kárpát-medence telepü­lési képét. Egyedül a gepidák nem mozdultak a hun veszedelem hírére, hanem lakóhelyükön hódoltak be: Ardarich, gepida király Attila legked­vesebb főembereként részt vehetett a birodalmi tanácsban is. A gepida „új nemesek" viseletére is hatott a Pontus-vidéken kialakult keleti­germán, alán divat, ezt a keveredést tükrözi a tiszakarádi temető régé­szeti anyaga is. Kezdetben a hun fennhatóság a Tiszáig terjedt. A Tisza vonalát fegyvere­sek őrizték, meghódolt népeknek a hunokétól eltérően gyalogos fegy­verzetű, kúpos pajzsdudoros pajzsú, lándzsás harcosai. A harcosok asszonyai között volt, aki szarmata módra öltözött. Ruháját derékban bronzkarikás, lecsüngő gyöngydíszes öv fogta össze, másikuk bokái körül került elő hatalmas, tojás alakú kalcedonokból, sokszögűre csiszolt karneolokból, és kisebb kerek hegyikristály gyöngyökből álló füzér. A díszek, tekintetbe véve a különböző furatméreteket, nadrág vagy csizma szárára lehettek felvarrva. Egy kislány apró ruhácskájának elejét egészen az aljáig, két sorban díszítették az előbbiekhez hasonló, színes gyöngyök. Feltűnik a női viselet darabjaként a fibula is, megléte egy 7 az előzőtől eltérő ruházat, nem a keleti, nomád öltözködés kelléke. Szórványként került elő a temető területéről a sima, lemezes ezüstfi­bula. Félkör alakú feje takarja a tűszerkezet rugóját, peremén egy pánt fut körbe, melyből középütt egy árkolással két részre osztott gomb emelkedik ki, lyukak jelzik további hat, már hiányzó gomb helyét. Kö­zépbordás nyaka alatt romboid alakú lábban végződik, melynek vége sérült. A típus elterjedésében nyilvánvaló az alán közvetítés. Az aláhajtott lábú, aranylemezzel díszített ezüstfibula viselőjének gaz­dagon gyöngyözött ruháját derékban díszes övcsat fogja össze. A fibula érdekessége, hogy 7 egyetlen darabból formálták. A széles lábat a belőle kialakított sodrony erősíti a kengyelhez, kétszer burkolódva rá, négy

Next

/
Thumbnails
Contents