Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

1. OPÁL (FAOPÁL) Miskolc-Görömböly, Bükk Méret: 10 x 17 cm. Ltsz. 16493A képen egy opálosodott fának a maradványa látható, melyen - a kövesítő opálnak köszönhetően - jól megfigyelhetők a fa botanikai jellegzetességei. A lelet az 1950-es években Görömbölyön kútásáskor került elő. Ez a példány sok mis társához hasonlóan bizonyítja, hogy a Bükk hegység előterében a miocén korú homokos-kavicsos üledékekbe az üledékképződés során számos opálosodott, illetve kovásodott növényi maradvány került. Ezek lelőhelyei - követve a miocén üledékeket teljesen körbeölelik a Bükk hegységet. Az eddig talált legnagyobb fatörzsek hossza például Sajóvelezd környékén meghaladta a két métert. Ezt a példányt - mivel 1980 előtt nem volt külön ásványtani gyűjtemény a múzeumban - eredetileg a régészeti gyűjteményben őrizték. Érdemes megemlíteni, hogy a 20. század első felében még létezett egy természetrajzi gyűjtemény a múzeumban, melyben természetesen ásványok, kőzetek és ősmaradványok is voltak. Az 1950-es évek rossz múzeumpolitikája miatt (nemcsak itt iMiskolcon), ez a gyűjtemény gyakorlatilag megsemmisült, a gazdátlanná, feleslegessé vált példányokat kidobták(l); a szabad ég alatti esőverte darabok egy részét a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum mentette meg. OPAL This sample is a fossil of an opalized wood. Because of the fossilising property of the opal, the botanical features of the tree can still be observed. Among others, this fossil proves that numerous opalized plants had accumulated in the Miocene foreland of the Bükk Mountains. Sz. S. 2. MALACHIT Rudabánya, Gömör-Tornai karszt Méret: 6x5 cm. Ltsz. 13150. A fehér, helyenként vasoxidoktól barna kalcitkérgen látható sötétzöld gömbös malachithalmaz sűrűn egymás mellé nőtt, oszlopos kristályok sugaras csoportjaiból épül föl. A malachit rudabányai előfordulásai éppen a hasonló gömbös-sugaras megjelenések, illetve a zömök oszlopos kristályok révén váltak nemzetközileg ismertté. A példány a rudabányai vasérctelep rozsdabarna limonitos ércéből került elő, feltehetően az 1950-es években. Gyűjtője Koch Sándor szegedi professzor, a magyar ásványtan egyik legnagyobb egyénisége volt, akinek legfontosabb munkái a magyarországi lelőhelyek ásványtársulásait dolgozták föl. Legmaradandóbb műve 1966-ban jelent meg „Magyarország ásványai" címmel. Koch professzor levelezése, kéziratai, különlenyomatai, legfontosabb személyes tárgyai - közöttük a hozzá legközelebb álló ásványok (mint a képen látható malachit), melyeket otthoni dolgozószobájában tartott - múzeumunk gyűjteményébe kerültek. MALACHITE Malachite samples of the Rudabánya iron ore deposit became internationally well-known due to radial and globular aggregates as well as stumpy columnar crystals occurring there. Sz. S. 3. KVARC Erdőhorváti, Tokaji-hegység Méret: 5x6 cm. ltsz. 12776 A kékesszürke és fehér kalcedonsávok ritmikus rajzolatában megjelenő achát - a kvarcnak egy díszítőkőnek, ékkőnek használt változata - a Mátra és a Tokaji-hegység andezitjének kovás repedéskitöltéseiben nem ritkaság. Különösen szép, csiszolásra is alkalmas példányok kerültek elő a Tokaji-hegységben Erdőhorváti, Komlóska és Tolcsva környékén. A képen látható darabot egy festői időszakos vízfolyásban találták. A kalcedonsávok belsejében fehér kvarckristályok láthatók. A síkcsiszolat különösen kiemeli az achát - hematittól a vörös különböző árnyalataira festett - rajzolatát. Az achátot szépsége folytán Magyarországon kisipari módszerekkel gyakran megmunkálják ékköveknek. Gyűjteményünk gazdag sorozatokkal rendelkezik a legtöbb hazai lelőhelyről. A példány az egyik erdőhorváti - a Miskolci Ásványbarát Kör által szervezett - gyűjtőtáborban került elő. Ez a kör - melynek szakmai felügyeletét múzeumunk látja el - minden nyáron szervez táborokat, legtöbbször a Tokaji-hegységben. A múzeum gyűjteménye számára igen gyümölcsöző az amatőr gyűjtőkkel való kapcsolattartás, hiszen mindenhová minden évben az ásványtár kevés alkalmazottja nem juthat el.