Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999
számbavétele, múzeumba vitele. A magyar néprajztudomány nagyjai, köztük Viski Károly, Bátky Zsigmond, Györffy István is segítették a gyűjtőmunkát. Györffy 1929-ben 222 filmnegatíwal is gazdagította a múzeumot. Jelentősen növekedett is a néprajzi gyűjtemény. 1931-re kétszeresére (2941 darab), 1941-re pedig mintegy ötszörösére (7169 darab). Azonban a múzeumnak nem volt szakképzett etnográfusa, aki a különböző elképzeléseket egységes mederbe terelte volna. így a gyűjtemény sok kisebb részegységből állt össze, amelyek külön-külön a feldolgozottság hiányában és a külső szemlélő számára jelentéktelenebbnek tűntek, mint az első világháború előtt összegyűjtött matyó kollekció. A múzeum hírnevét továbbra is a matyó gyűjtemény biztosította néprajzi téren, s lényegében a Kóris Kálmán által összegyűjtött anyag alkotta a többször átalakított múzeumi kiállítások néprajzi egységének gerincét. Az 1907-ben meghatározott feladatok közül a harmadik célkitűzés, Borsod vármegye flórájának és faunájának vizsgálata, a növények és az állatok egyedeinek begyűjtése is nagy lelkesedéssel indul, látványos sikereket felmutatva. A munkához inspirációt adott, hogy a vallás és közoktatási miniszter 1003 darabos lepkegyűjteményt helyezett el a múzeumban, majd egy 7 egzotikus csiga- és kagylógyűjtemény is idekerült. Buday József 1911-ben nem kis büszkeséggel jelentette, hogy 1510 különböző fajú növényt gyűjtött be. Az új fajok egyikét Wagner János, a Centaureák alapos ismerője róla nevezte el Centaurea Buday-mk, míg a másikat Borsod vármegyéről Centaurea Borsodiensis-nck. 1912 végére a természettudományi tár 6159 növényt, állatot, ásványt és őslénytani kövületet foglalt magába. Az első világháború után a gyűjtemény fejlesztése a Bükkben található nagy 7 anyag dacára nem történhetett olyan mértékben, mint a múzeum vezetői remélték. Leszih Andor visszaemlékezése szerint „...alig akadt szakértő gyűjtő, aki elvégezhette volna ezt a nagy feladatot, - nem volt főképpen lehetőség még a raktározott tárgyak jobb elhelyezésére, bővítésére s nem állott anyagi eszköz sem a múzeum rendelkezésére, amiből a gyűjtést, a gyűjtött tárgyak jó karbantartását fedezni lehetett volna". 1931-ben kis növekedéssel 6908, 1941-ben pedig már jelentős csökkenéssel csak 4570 darabos volt a természettudományi tár. A természettudományi gyűjtemény száma azért csökkent, mert a helyszűke miatt az egy középiskolában elhelyezett állatgyűjtemény, továbbá az államtól kapott rovargyűjtemény tönkrement. A két világháború közötti időnek kiállításvezetői idegenforgalmi kiadványai említésre méltónak sem tartják a természettudományi tárat.
