Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999
okiratgyűjtemény 897 darab pecsétnyomó-gyűjtemény 31 darab régi pénz- és éremgyűjtemény 4841 darab ásvány- és kövületgyűjtemény 1767 darab állattani gyűjtemény 112 darab iparművészeti gyűjtemény 146 darab képzőművészeti gyűjtemény 52 darab régiségtár 2975 darab őslénytani gyűjtemény 70 darab néprajzi gyűjtemény 146 darab kagyló- és preparátumgyűjtemény 30 darab összesen: 11 067 darab A Borsod-Miskolczi Múzeum 1907-tól vált igazi közgyűjteménnyé, amelyben a kor színvonalának megfelelő harmóniát sikerült megvalósítani a hármas múzeumi alapfeladat, a gyűjtés, a tudományos feldolgozás és a bemutatás között. A múzeumi feladatok hosszú távú koncepcióját Gálffy Ignác múzeumbizottsági elnök (kereskedelmi iskolai igazgató, amatőr régész) és leszih Andor múzeumőr vezetésével egy 1907. február 2-án megválasztott új Múzeumi Bizottság dolgozta ki. A bizottság először is a gyűjteményi és tudományos feladatokkal összhangban álló szakosztályokat létesített. Továbbra is 6 szakosztály maradt, közülük azonban csak egy működött változatlan formában, a régészeti és a történeti. Új szakosztályként kezdte meg tevékenységét a numizmatika. Az egykori képzőművészeti szakosztály helyett művészeti osztályt alakítottak, amely feladatul kapta a festészet, szobrászat, építészet és iparművészet emlékanyagának kezelését, gyűjtését. Egységes természettudományi szakosztály jött létre a növény-, ásvány- és állattani gyűjtemények összevonásával. A könyvtár amely ekkor már több mint 800 kötetes állománnyal rendelkezett - megindult a nyilvános könyvtárrá válás útján, mert délutánonként a nagyközönség rendelkezésére bocsátották. A múzeum vezetése három fő célkitűzést határozott meg az elkövetkező évtizedre. Elsőként „a diluviális ember kérdésének ügye" tisztázását, vagyis a Herman Ottó által 1891-ben elindított gondolat végső bizonyítását, miszerint a Szinva völgye és a Bükk barlangjai valóban az ősember lakóhelyéül szolgáltak. A másik fő célkitűzés a néprajzi kutatások intenzívvé tétele, a matyóság mellett a palócok tárgyi és szellemi emlékanyagának feltárása. A Múzeumi Bizottság
