Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)
Majdnem négy évtized küzdelmes működése után érte meg a Borsod-Miskolci Múzeum, hogy hivatalosan közgyűjteménnyé nyilvánította a kultuszminiszter. Ebből az alkalomból a helyi Hírlap augusztus 12-én méltató cikket közöl. Idézi a múzeumi törvényből, hogy „a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsa csak olyan nyilvános jellegű múzeum közgyűjteménnyé való nyilvánítását javasolhatja, amelynek anyaga tudományos, művészeti, történeti vagy közművelődési szempontból a nemzeti közművelődés egyetemes és helyi érdekeinek figyelembevételével egyaránt jelentős." Az idézethez hozzáfűzi: „A múzeum közgyűjteménnyé való nyilvánítása ... előléptetés, ünnepnapot jelenthet azoknak, akik erejüket, tudásukat, akaratukat és idejüket a miskolci kultúra fejlesztése szolgálatába állították. Itt elsősorban Leszih Andor múzeumigazgatóról kell megemlékeznünk." A lap tudósítója nyilatkozatot is kért az igazgatótól, aki azzal kezdte, hogy „A közgyűjteménnyé való nyilvánítás elsősorban anyagi szempontból jelent javulást a múzeum számára, mert az eddigi évi 800 pengős állami támogatást felemelik." Majd, utalva a korábbi felügyeleti látogatás megállapításaira, ő is hangsúlyozta a helyi fenntartók kötelezettségeit. „A legsürgősebb teendő a könyvtár kiépítése, nagy, nyilvános városi közkönyvtár alapítása. Szükséges a helyiségek gyarapítása, különösen egy képtárhelyiséggel. A Szépművészeti Múzeumtól már ígéretet is kaptunk, hogy szívesen helyez el nagyobb képgyűjteményt letétben a létesítendő új miskolci képcsarnokban. Szükséges a többi gyűjtemény elhelyezése érdekében az épület kibővítése, a tizeshonvéd múzeum kitelepítése és önálló múzeummá való átalakítása. Szép lenne egy új kultúrpalota felépítése, nyilvános könyvtárral, képkiállítási csarnokkal, múzeumi termekkel és előadóteremmel." Az 1937-es esztendő kitüntetett figyelemre érdemes múzeumi vonatkozású eseménye a muhi ásatások elkezdése. A nagyszabású tudományos kutatómunkát az 1241. április 9-i muhi csata közelgő 700. évfordulójára való méltó felkészülés indokolja. A megkezdett ásatási munkálatokról Leszih Andor múzeumigazgató a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap október 24-i számában nyilatkozik. A régészeti munka az egykori középkori város, Muhi felkutatására összpontosul, „mégpedig azért, mert arra következtetni, hogy hol volt a csatatér, csak abból lehetett, hol találtak a földben csontokat, hadiszerszámokat, pénzeket, edényeket... Ilyenek viszont a messzi környéken bőven kerültek ki a földből. Szántás, kutatás, árkolás, útépítés alkalmával még ma is mindig talál az ásó és a kapa egykori emlékeket, s a muhi csatatér körül elterülő falvak mindegyik házában lehet találni olyan holmikat, amik a roppant temetőből származnak. Szuvas, málló csontok, amelyek egykor acélpengéjű szablyát forgattak, rozsdás dárdahegyek, amelyek valamikor eleven testekbe vágódtak,...lószerszámok, csattok, kardvasak, szekérlőcsök, égett kerékmaradványok vannak minden házban, a mestergerenda alá dugva vagy az eresz alatt. Itt, errefelé minden ház egy kisebb múzeum, amely a roppant tömegsír maradványait őrzi." Viszont a kutatás legutóbbi intenzív szakaszában az egykori Muhi városának egyik házát már sikerült kiásni. A napvilágra került városi ház maradványai szemléltető módon mutatják be a város fejlettségét, az akkori építészet meglepő színvonalát és még sok mindent, ami pontos feleletet ad olyan kérdésekre, amelyekre nem volt válasz évszázadok óta. A kutatók eddig mintegy hatszáz különféle tárgyat hoztak felszínre és helyeztek el a Borsod-Miskolci Múzeum régiségtárában. Csupa olyan tárgyat, amely az egykori Muhi város romjai közül került elő."
