Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

mileg rekompenzációban részesíteni azáltal, hogy a kultúra áldásainak élvezését lehetővé tenné számára. Ismételjük, hogy ha a városi tanácstól vártuk volna a könyvtár felállítását, máig s talán ad infinitum is várhatnánk... Annyi bizonyos, hogy az ipari és kereskedelmi életnek a kultúrára káros túltengése határozottan egészségtelen tünet." A cikk írója azzal folytatja, hogy pedig az olvasásra való hajlandóság Miskolcon is megvan, „úgyannyira, hogy a már jelzettük könyvtárat 3 hónap leforgása alatt mintegy 1500-an vették igénybe..." Ám a „könyvtár mai állapotában a kívánalmakat nem elégíti ki... Meg van ígérve az országos tanácstól további 500 kötet könyv, ehhez azonban az szükséges, hogy azok elhelyezhetők legyenek. Szomorú dolog, hogy még a mai... állományt sem tudta az egyesület helyiségeiben elhelyezni. Ugyanannyira, hogy kénytelen volt annak nagy üggyelbajjal a Szeles-utcai elemi iskola egyik tantermében helyet szorítani. Jelen sorok írója saját tapasztalata után volt több ízben kénytelen konstatálni, hogy mily alkalmatlan a helyszűke miatt az ez idő szerinti helyiség és éppen ezért mily nehézkes a könyvtár kezelése... Összegezve a már elmondottakat, megállapítható, hogy a mai mizerábilis állapot tarthatatlan." A megoldási javaslat az, hogy a könyvtár alkalmas helyiséget kapjon otthonául. „Ez pedig máskép meg nem oldható, csak úgy, ha a városi tanács a régi ref. gimnázium épületét egészben felszabadítja a múzeum és így természetesen a könyvtár céljaira is. Tudvalevő, hogy szépen fejlődő múzeumunk több gyűjteménye, többek között a mintegy 5000 kötet könyv helyszűke miatt ládákban van összezsúfolva, a por, moly stb. rongálásának kitéve. így persze a szintén 5000 kötetből álló Horváth-féle könyvtár célszerű elhelyezéséről sem lehet szó. Kívánatos, sőt szükséges tehát, hogy a városi tanács a női ipariskolát, elemit, s az igazgatói lakásokat a kultúrpalota felépítéséig, ideiglenesen telepítse ki máshová, éspedig oly időben, hogy a jövő tanév elején már lehetőleg elhelyezhető legyen a könyvtár s a múzeum összes gyűjteménye..." Ugyanez a lap már konkrét tárgyalásokról is beszámol „A miskolci kultúrpalota sorsa" című cikkében, augusztus 29-én. Miskolcon tárgyalt dr. Fejérpataky László osztályigazgató a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől a miskolci kultúrpalota építése felöl. Közölte, hogy az országos főfelügyelőség százhatvanezer koronát szavazott meg „egy, a miskolci múzeum és könyvtár elhelyezésére szolgáló épületre, ha azt a korábbi megállapodás folytán kijelölt helyre, a régi ref. gimnázium telkére építik fel. A 160 000 koronát évi 20 000 koronás összegekben fogják folyósítani. Az első 20 000 koronát valószínűleg még az idei, de legkésőbb a jövő 1912. év elején kiutalják, hogy az építkezés megkezdhető legyen." A lap ehhez a tájékoztatóhoz még hozzáfűzi, hogy „Szentpáli István dr. polgármester most még a vallás és közoktatásügyi minisztert keresi meg, hogy a kultúrház építéséhez - miután az szorosan vett közművelődési célokat is fog szolgálni - ezen a címen a kultuszkormány is járuljon hozzá 160 000 koronával. A polgármester hiszi, hogy közbenjárása a kultuszminiszternél a kívánt sikerrel fog járni s ez esetben 320 000 korona költséggel még a jövő évben hozzáfognak a kultúrpalota építéséhez." Ehelyett a következő évben is csak további sürgetéseket olvashatunk ez ügyben, mint például „A Reggel" 1912. július 13-i számának címoldalán, a többi lapban is sokszor ismételt érveléssel:„A kultúrpalota megépítése Miskolcon régen vajúdó kérdés... A kultúregyesületnek... nincs megfelelő helyisége, a múzeumnak nagy értékű muzeális