Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

hirdette pályázat lehetőségét, s állami segítséggel vágjon neki az építkezésnek. Ismételten javasolja, hogy a majdani kultúrpalotában kapjon helyet a múzeum. A KME szeptember 12-i választmányi ülése javasolja, hogy helyezzenek el emléktáblát Egressy Gábor szülőházán, Lászlófalván, s ugyancsak jelöljék meg emléktáblával Tardonán a Csányi-házat, ahol Jókai Mór 1849-es bujdosása idején menedéket talált. Az egyesület részt vállal az Egressy Gábor születésének centenáriuma alkalmából meghirdetett novemberi ünnepségsorozat rendezéséből. Az 1909. év első említésre méltó, múzeumi vonatkozású híre Leszih Andor „A pénzverésről" címmel meghirdetett előadásának beharangozása az Ellenzék január 23-i számában, s az előadó méltatása: „Leszih Andor, az egyesület múzeumi szakosztályának titkára, mint a régi pénzek alapos ismerője és gyűjtője, már is igen szép elismerést vívott ki a tudományos körök részéről." A sikeres előadásról is beszámol a lap január 26-án. A KME májusi választmányi ülése újabb emléktábla elhelyezését javasolja, ez alkalommal Petőfiét, Miskolcon, a Szeremley-házra. Már késő őszi, november végi hír, hogy gróf Andrássy Gyula miniszter Balogh Bertalant kérte fel az 1910. évi vidéki vándortárlatok rendezésére. S karácsonyi sajtóhír, hogy egy, még 1891-ben talált kőszakócát kapott a múzeum ünnepi ajándékul. Az Országos Régészeti Társulat 1910. évi február 22-i közgyűlésén, a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében tartott előadást Gálffy Ignác, „A paleolit korra vonatkozó miskolci kutatások eredményei" címmel, erről olvashatunk helyi lapjainkban, a hírek között. Az esztendő legnevezetesebb múzeumi eseménye a néprajzi kiállítás, amely a matyó etnográfiát hivatott bemutatni. Az előkészületekről az első hír a Miskolcz című lap július 14-i számában jelenik meg. A kiállítás szakszerű rendezéséért az országos szakfelügyelet is elismerését fejezte ki - erről az Ellenzék július 19-i száma tudósít. Ezt a különleges helyi látnivalót idegenforgalmi propagandára is felhasználja a város, hiszen a következő hónap, augusztus derekán országos orvoskongresszus színhelye Miskolc. A múzeum előzékenyen négy napon át reggeltől estig nyitva tart a kongresszus idején, hogy a vendégek, s a kísérő családtagjaik a nekik legalkalmasabb időben látogassanak el a kiállításra. Az intézmény fenntartására, célszerű működtetésére hivatott városi tanács egyáltalán nem viszonozza a múzeum előzékenységét, közérdekű szolgálatvállalását. Hiába intézett kérelmet a városi tanácshoz a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége is, hogy a méltán nagy sikerű matyó néprajzi kiállítás szeptember 8-dika után is helyén maradhasson a női ipariskolában. A tanács a kérelmet nem teljesíti. Indok:...a helyiségre az iskolaév beálltával nélkülözhetetlen szükség van." Minderről a Miskolcz szeptember l-i száma ad hírt, majd négy nappal később azt közli, hogy a szétbontott néprajzi kiállítás tárgyi anyagát és felszerelését a múzeumi termekbe kellett összezsúfolni, emiatt a gyűjtemények nem tekinthetők meg, a múzeum kénytelen vasárnap is zárva tartani. A múzeum közvetlen és közvetett érdekeltségét tanúsítják az 1910. évi képzőművészeti vándorkiállítás miskolci bemutatkozása alkalmából megjelent hírek, tudósítások, cikkek. Ezek közül kitűnik elméleti igényességével, szemléletes stílusával Leszih Andor írása a Miskolczi Napló szeptember 25-i számában. A kiállítás anyagából Vay Elemér főispán megvásárolta Szlányi Lajos „Szérűskert" című festményét, és azt a múzeum képtárának ajándékozta. A közművelődési és múzeum egyesület társadalmi szerepének, jelentőségének megítélésében szembetűnő ellentét jelei ismerhetők fel a helyi újsághírek által szolgálta-