Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

Természeti környezet - alkalmazkodó és tájformáló ember A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyén természetföldrajzilag két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld osztozik. A megye területének több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az ÉszakiKárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át sajátos lejtőt képeznek a sík vidék felé - földrajzi és kulturális értelemben egyaránt. A sík vidék műveltsége évszázadokon át fokozatosan nyomult felfelé a természetes közlekedőfolyosót alkotó völgyeken, ugyanakkor a Felföld különféle népcsoportjai is magukkal hozták kultúrájukat az időszaki munkák vagy - a sík vidék folyamatos vonzására történő - áttelepülésük révén. A nagytájak közötti folyamatos kapcsolat éppen úgy természetes része az itt élő népcsoportok műveltségének, mint a domb- és hegyvidék táji adottságaihoz való alkalmazkodás, a mezőgazdálkodást kiegészítő sokféle kézműves foglalkozás. Nyugaton a Bükk vonulata képezi a megye legmagasabb részét, egyben a legfelső térszint is, ameddig az ember termelő tevékenysége behatolt. Északon és északkeleten az Upponyi-hegységen, az Ózdi-dombságon és a Bükklába dombvidéken át húzódik le a Sajó völgyébe, délen és délkeleten pedig a Bükkalja dombságán át szelídül a sík vidék irányába. A megye északnyugati sarkában az Aggtelekikarszt dél felé a Borsodi dombságon át húzódik a Sajóig, keletre azonban már szűkebb, terméketlenebb völgybe szorul a táj a Bódva völgyében. A Bódva és a Hernád völgyei a patakokkal tagolt Cserehát dombságát fogják közre. A Hernád és a Bodrog folyók közé ékelődő Zempléni-hegység középhegyi zónája ugyancsak sajátos adottságú peremlépcsőn át fut le a völgyekig: közismert a Bodrog felé eső keleti oldal, Tokaj-Hegyalja, kevéssé az Abaúji-Hegyalja. Önálló tája a Zempléni-hegységnek északon - a Bózsva és mellékvizeinek medencéjében a Hegyköz, valamint a déli részen a Szerencsi-dombság. A síkságok a megye déli és délkeleti részét foglalják el, felszínük ugyancsak a folyóvizek járásához igazodik. A Bükkalja és a Tisza vonala között terül el a Mezőség, ami a folyó mentén a Borsodi ártér mélyebb fekvésű szakaszába