Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

PÁSZTORMŰVÉSZET Szabadfalvi József

szen elnagyolt és szinte tompa. A viszonylagos többség vi­szont széles és lapos élű, kisbaltaszerű. A két típus egymás­hoz való viszonya még tisztázásra szorul. A fokosoknak mind a fém fejét, mind a nyelét szépen dí­szítették. Az acélfejek mindkét lapos élrésze rezes fémintar­ziával, a nyelek pedig végigfutó vésett növényindával, vagy vonalas fém kiveréssel ornamentáltak, amely rendszerint mértanias hatású. Siroki István neve szerepel azon a kanász­baltán, melynek feje sárgaréz ötvözettel és karcolt virágos és makkos mintákkal díszes. Az acélozott vas sárgaréz csava­rokkal és rézlemezzel van a nyélhez erősítve. A nyél szilva­fából faragott, csiszolt és sárgaréz szironyozással gazdagon díszített, jobb és bal oldalán látható díszítőelemek: négyle­velű lóhere, edényből kinövő, folyókás leveles száron álló stilizált tulipán, alatta sok hullámos és megtört ív alakú min­ta. A nyél két keskeny eleje és oldala is egyszerűen rézzel mintázott. Hasonló kompozíciójúak a fokosok nyelén a vé­sett faragások is. A virágindák között címerábrázolás is elő­fordul egy egerlövői baltanyélen. Egy Nyékládházáról származó balta nyelén két verssor áll. Egy Szalonnáról bekerült fokos karcolt és vésett nyelén a fődísz a középső szakaszon rácsavarodott és nyelvét öltő kígyó, körötte hullámos és íves mintákkal, illetőleg csipke­szerű lemezmintával. A baltafőn sárgarézzel kivert K. P. mo­nogram és csillagalak látható. A pásztorok jellegzetes terelőeszközét, a karikást, a rövid nyelű és belül kenderkötélből, kívül szíjból font, hosszúsu­darú ostort gulyások, csikósok és a különböző sertéspászto­rok használták. A mindennapi terelőeszközök nyelét csak kissé díszítették. Az ünnepi alkalmakra készült ostorok nye­lét faragással, rézverettel, berakással, ólmozással, néhol esz­tergályozással, gyakran bőr pillangókkal és vékony bőr szironyok ráfonásával díszítették. Egy 183l-es datálással el­látott, Gelejből származó esztergályozott szilvafanyél mar­kolatát rézhüvely borítja, s rajta beütött réz szöveg olvasható: BURIÁN MIHÁLY 1831. Az ostort nagy rézkari­ka és szíjazat kapcsolja a nyélhez; felső része vaskosabb és rövidebb, ezt 8, a hosszabbik felét 4 ágból fonták hengere­sen. A nyél markolati részén karra ölthető szíjfogantyú talál­ható. A Néprajzi Múzeumban van több datált karikás megyénkből: Az egyiken a következő írás van: KESZITETET 83. Karikás ostornyelek színes berakással díszítve HOMN 53.841.1., Mezőcsát, 1925., 53.879.1., Borsodszirák, 58.135.1. Mezőcsát, 1940. 83

Next

/
Thumbnails
Contents