Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

PÁSZTORMŰVÉSZET Szabadfalvi József

Bot, kampó, fokos, karikás A pásztoroknak a bot nemcsak munkaeszköze (terelőesz­köz), hanem szolgálja a védelmét és foglalkozását jelző „cí­mere" is egyszerre. Hosszúságát általában a pásztor testmagasságához mérik. A juhászkampók és a gulyások botja általában mellközépig ér, a görbebot, binkó, ólmosbot és a fokos általában sétabotszerú, tehát csak 90-105 cm hosszú. A pásztorok a botjukat vagy maguk keresik és éve­ken át a tövén nevelik, vagy pedig azzal foglalkozó embe­rektől vásárolják. A kampók, és fokosok kivételével gyökérről vágják ki, úgy, hogy a felső részét kiszélesedővé, bunkóssá alakíthassák. A botoknál rendszerint kihasználják a fa természetes formai sajátosságait, a levágott gallyaiból képződött göbeit, sőt természetes görbületeit is. Botgyűjtők és botárusok előfordultak Gömörben és Borsodban is. A pásztoroknak általában kétféle botjuk van: hétköznapi és ün­nepi. Az előző általában vaskosabb, erősebb, az utóbbit vi­szont jobban ékítik, díszítik (Fügedi Márta 1976.). Borsod megyéből, jobbára a Bükk hegység környékéről őriz a miskolci Herman Ottó Múzeum néhány igen szép és jellegzetes botféleséget, amelyeket együttesen görbebotnak (sétálóbotnak) nevezhetünk, bár „fejük" csak ritkán hajlított. Hosszuk 1 méter körüli, általában szépen, domborművesen faragottak, fejük jobbára derékszögben hajlott, de akad dí­szesebben megformázott fejű is. Ezeket a botokat ugyancsak még élő korukban keresik meg, választják ki, illetőleg neve­lik. Felső részüket az ágak természetes formájából alakítják. Dulai Ferenc görömbölyi pásztortól került 1958-ban a mú­zeumba egy nagyon szép kígyófejes juharfabot, amelyet - a nyilvántartás szerint - Egercsehiben Bene János faragott 1939-1940 táján. Kígyót ábrázoló zárt, kör alakú feje jól ki­dolgozott, szára körben szegekkel kivert, szeme csontbera­kás. A bot szárán - tölgyfalevelek között - egy másik kígyó kúszik domború faragással és pikkelyeket utánzó bekarcolá­sokkal. A fogó alatt címer, illetőleg lobogós ingű, lajbis ju­hász áll kampóval a kezében, előtte nyulak, juhok és kutya látható. A kompozíciót alul tulipánsor zárja. Hasonló díszítményű a Borsod községből származó, Sza­bó János kezemunkáját dicsérő, csupán 83 cm hosszú, szé­pen faragott ünnepi pásztorbot. A szilvafáról metszett boton 74. A kígyófogós bot szárának kiterített rajza

Next

/
Thumbnails
Contents