Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

GYERMEKJÁTÉKOK Katona Judit

691. „Lapták". A felső szőrből gyúrva, a másik kettő bőrből készült hímzett szücsmunka. Mezőkövesd HOMN 53.1554.1. 692. Fűzfakürt („bikafingó"), Sajóvelezd. Poczik Bálint készítette 1965-ben HOMN 65.56.2. Alkalomszerű az egyszerűen elkészíthető hangkeltő játékok használata, melyek közül a kürt vagy töröksíp vastag fűzfaágból készült. Az ágat először jó hosszan csigavonalban bemetszették, majd lehúzták, s a szalagszerűen tekercsbe visszaugró héját a tekeredés irányába kürt formájúra egyengették. Hogy hangja erőteljesebb legyen, keskenyebbik végébe dorombot dugtak. Fejlettebb technikai tudást, precizitást igényelt a többféle hangon is megszólaló cserépsíp elkészítése, melyből néhány egyszerű dallamot is ki lehetett csalogatni. A síp többnyire a kevés, vásárból kapott játékok egyike volt, de ezzel, vagy egyéb gyermekeknek szánt edénykékkel, fazékkal is kedveskedtek a portékájukat szekérről áruló, több falut bejáró fazekas-cserépárusok is az őket s árujukat éjszakára befogadó család apróságainak. Az anyag, ha könnyen hozzá lehetett férni, a formateremtés és mintázás ideális alapanyaga volt. Készülhetett belőle bármilyen ember- vagy állatalak, némi agyagmaradékból egész baromfiudvart is el lehetett készíteni. Fazekascsaládokban hamar kiválasztották és komolyabb munkára fogták az ügyesebb, az agyagot biztos kézzel formáló gyereket. A Herman Ottó Múzeum is őriz olyan szignált, datált edényt, amely egy majdani, családi hagyományt folytató fazekasmester első próbálkozásai közé tartozott. Az agyag mellett a kukoricacsutka, a csuhé, a nád, a fa, de a krumpli is alkalmas volt játékállatok karakteres meg692