Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYAI Bodnár Mónika

672-673. Mezőkövesdi hetlehemesek. Balogh Rudolf képriportja a Pesti Naplóban 1928. december 30. Ezeket természetesen nem fogyasztották el, hanem a karácsonyfára akasztották (Niedermüller Péter 1984. 319.). Az ózdi piacon még néhány éve is rendszeresen árusították ezt a házi készítésű ostyaféleséget a Mikófalváról, Bükkszentkeresztről, olykor Csemelyből vagy Tarnaleleszről érkezett asszonyok. Egyes vidékeken, például a gömöri falvakban molnárkalácsnak nevezik az ostyát, s ennek tárgyi kelléke, a sütővas népművészeti alkotásként is figyelmet érdemel (Bődi Erzsébet 1985.). Vannak vidékek, ahol csak egy-két sütővas található a faluban, de másfelé ez mindennapi termék. Ózdon, Borsodnádasdon leggyakrabban a gyárban vagy valamelyik kovácsműhelyben készítették, saját célra vagy ismerősöknek. A karácsonyi adománygyűjtés általánosan elterjedt formája a kántálás, amikor a kántálok karácsony első napján kellemes ünnepeket köszöntenek és karácsonyi énekeket énekelnek. A háziak megvendégelik őket, és a gyerekeket legtöbb helyen pénzzel is jutalmazzák. Napjainkban már inkább csak a rokonságot, esetleg a szűk baráti kört keresik fel a kántálok. Sokkal látványosabb karácsonyi adománygyűjtő népszokás volt a betlehemezés, ez a középkori misztériumjátékokból, sőt antik hagyományokból kifejlődött dramatikus népszokás. Néhány településen még ma is gyakorolják, sőt az utóbbi években többfelé felújították. A betlehemezés hetekig tartó előkészületeket igényelt. A színjátékszerű előadásnak általában 5-7 szereplője volt: egy-három angyal, két-három pásztor és egy vagy két öreg. A betlehemesek legfontosabb kelléke a templom vagy a jászol volt. A betlehemesek papírból maguk készítették a templomot, melyben jászolban fekvő kis Jézus volt. Advent első vasárnapjától karácsonyig jártak, minden házat, minden családot felkerestek. A betlehemezést eredetileg felnőtt férfiak végezték, aztán fokozatosan a fiatalok játéka lett. Már századunk húszas éveiben arról értesültünk, hogy a szentistváni matyóknál cigánygyerekek járták a betlehemet. A mezőkövesdi matyóknál pedig átvették a szerepet a leányok. Betlehemi istállóként a hagyományos matyó ól hű másolatát hordozták. Itt a játéknak hét szereplője volt: a betlehemi istálló gondozója, az öreg, Jancsika, az angyal és a három pásztor. Az öreg szerepét fiúcska játszotta. Kifordított ócska szűr, nagy