Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)
A NÉPI VALLÁSOSSÁG TÁRGYAI Kárpáti László
és a zempléni szlovák falvakban fordulnak elő. A legrégebbi darabok sandli műhelyekben készültek, mint például a Krisztus sírbatétele, Szent Katalin és máriahilfi kegykép. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy talán helyi megrendelésre létezhetett speciálisan lokális igényeket kielégítő képkereskedelem is, amire egy viszonylag archaikus osztrák eredetű Jézus Szíve ábrázolás mutat. Meglepő, hogy nagyon ritka esetben az üvegképek között egy-két román üvegikonnal is találkozunk, ezeknek a beszerzési helye azonban ismeretlen. Talán a pócsi búcsún, vagy a summásmigráció folytán bácskai, bánáti vásárokon tettek ezekre szert (Varga Zsuzsa 1973.). A tükörképek nemcsak a kultusztárgy szerepét tölthették be a matyóknál, hanem jól megfeleltek a népcsoport átlagosnál fokozottabb díszítőigényének, pompaszeretetének is. Ezek a cseh tükörfestmények magukban rejtették a szent és a profán szféra elegyítésének lehetőségét is. Témájuknál fogva szakrálisak voltak, de kielégítették a matyóság cifraság iránti igényét is. A matyók szinte honosították a távoli 663. Alvó kis Jézus a kínszenvedés eszközeivel, ún. rezes kép. Mezőkövesd, Kis Jankó Bori ház, 20. század első fele