Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPI VALLÁSOSSÁG TÁRGYAI Kárpáti László

sokszínűségben jelenik meg. A római katolikusok, evangélikusok, reformátusok, ortodoxok, görög katolikusok, zsidók templomai nem egyszer egymás tőszomszédságában állnak. A templomok és más egyházi műemlékek nem csak távoli művészeti központok kisugárzásának jegyeit viselik magukon, hanem a többnyire történelmi kényszer által előidézett izoláció nyomán kialakuló provinciális íz, formai és szerkezeti lelemény, a helyi környezet máshol fel nem lelhető gondolati és formai jegyeit is őrzik. Ezen emlékanyag tanulmányozása nem nélkülözheti az egyháztörténeti megközelítés és egyfajta mentalitástörténeti szempontok együttes vizsgálatát. A polgárház, kastély, palota a komfortszükséglet és a lehetőség szerint alkalmazott építőtechnika, valamint a korstílus elegyéből születik. A templomok és egyéb szakrális rendeltetésű műemlékeink a látszólagos gondolati szemléletváltás ellenére is kontinuus hordozói és felmutatói az egyetemes emberi igénynek. Középkori templomaink kivétel nélkül két egyház, a római katolikus és a református birtokában vannak. Az sem meglepő, hogy többségük ma is protestáns istentiszteleti hely. A hitújítás idején régiónkban nagyon hamar győzedelmeskedett a kálvini irányzat. A reformáció idején kialakult középkori művészeti alkotások kevés kivétellel megsemmisültek. Erre a sorsra jutottak nemcsak a miskolci avasi templom szárnyasoltárai, de sok más templom teljes berendezése is. Az épületszobrászati díszeket, a pasztofóriumokat lefaragták, a falképeket leverték, vagy sebtiben lemeszelték, így a kálvinizmus ikonoklasztáziájának következtében menekült meg néhány felbecsülhetetlen értékű középkori falképmaradványunk is. Nem kisebb veszélyt jelentett középkori templomaink egy részére nézve a katolikus ellenreformáció. A templomok hajóját megnagyobbították, a gótikus, mérműves ablakok helyett félkör- vagy szegmensíves ablakokat vágtak. A lecsupaszított katolikus belsőkben kivirágzott a magyar késő reneszánsz gyönyörű paraszti festő-asztalos művészete, és a katolikusok által visszavett és átépített templomokban feltündökölhetett Európa talán utolsó igazán karakteres stílusvilága: a felekezetre való tekintet nélkül diadalmaskodó barokk. Mindezt a Magyarországra általánosan jellemző képet díszítik fel azok a gazdag kultúrmigrációs